Faji immunitás: fajokat betegít meg, például csak embereket, vagy csak állatokat fertőz meg.
Passzív immunitás: azt jelenti, hogy az egyed úgy válik védetté valamely kórokozóval szemben, hogy ebben az immunrendszer aktívan nem működik közre.
Akkor jön létre, ha a kórokozóval szembeni specifikus ellenanyagok jutnak vagy ellenagyagokat, juttatunk a szervezetbe.
1. Anyai: természetes passzív immunitás, méhlepényen átjutott ellenanyagok védik 4-5 hónapig a magzatot
2. Mesterséges passzív immunizálás: megelőzésre, gyógyításra használjuk, ellenanyagokat juttatunk a szervezetbe
Ellenanyagok lehetnek eredet szerint:
a) Állatisavók(vérplazma)
Mellékhatása lehet:
- anaphilxiás sokk (allergisá reakció)
- szérum betegség
Anaphilaxiás sokk tünetei:
- nehézlégzés
- gégeoedema
- pulzus szapora
- vérnomás alacsony
- keringés összeomlik
b) Humán immunglobulinok (emberi savók)
Normál: véradásból nyert savóból nyernek immunglobulint
Specifikus
3. Megbetegedések, amelyekbe passzív immunizálást alkalmazunk:
- hepatitis A, B
- diftéria
- morbili
- rubeola
- tetanus
- varicella
- veszettség
- gázgangraena
- butulizmus
- kullancs encephalitis
Aktív immunizálás: a szervezet olyan ellenálló képessége, amely mikroorganizmusokkal vagy azok termékeivel történt találkozás útján jön létre, az immunrendszer aktív részvételével.
Természetes aktív immunitás: kórokozóval való találkozáskor megbetegedés történik, mi után létrejön a védettség, pl. nátha
Mesterséges aktív immunizálás: védőoltások
a) Élő vakcinák: attenuálással készítik, ezzel a kórokozó virulenciáját csökkentik
b) Nem élő vakcinák:
- inaktivált: elölt baktériumok, vírusok
- toxoid (anatoxin): mérgező hatását megszüntetik
c) Kombinált oltóanyag: élő és elölt is van benne
Védőoltások nem kívánatos hatásai:
- oltási reakció (oltási betegség)
- oltási szövődmény, pl. allergiás reakció
- oltási baleset (rossz anyagot kap)
Védőoltások ellenjavallatai:
- lázas állapot
- immunhiányos állapot
- gyermekkori idegrendszeri betegség
- terhesség
- korábbi oltási szövődmény