Interakció az egészségügyi ellátásban

11. kidolgozott tétel

Ismerősei körében, egy 28 éves fiatal nőben felmerül az öngyilkosság gondolata. A baráti körben beszélgetnek az esetről. Barátai kíváncsiak az Ön véleményére. Tájékoztassa barátait a felmerülő pszichológiai és etikai kérdésekről! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a személyiségfejlődés állomásai, törvényszerűségei, a fejlődési szakaszok, értelmi, érzelmi, testi fejlődés, az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdései

Személyiség: Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót befolyásolják.

Jellemzők:

-         a személyiség egy szerveződés, rendszer, egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese.

-         Akkor is jelen van, ha éppen nem aktív.

-         egy személyiség egy aktív folyamat, Állandóan fejlődik, alakul, elválaszthatatlanul kötődik a fizikai testhez.

-         a személyiség alkalmazkodik környezetéhez.

A személyiségfejlődés törvényei

1.  Transzfer törvény: ez a törvény az ésszerű szelektálódásra hívja fel a figyelmet, arra hogy a pedagógiai tevékenységekben a fontosat tanítsuk meg, de gondolkodva, alkotóan. Ennek a törvénynek vannak tartalmi és módszertani vonatkozása, mit, mennyit, milyen összefüggésben adjuk, hogy érdeklődést keltsen a tanuláshoz.

2.  Aktivitás törvénye: a pedagógiai elvet alapozza meg. A gyermek állandóan tettre kész, tevékeny, aktív. A nevelő dolga, hogy ennek az aktivitásnak pozitív tartalmat adjon, megfelelő irányt adjon.

3.   A rész- egész viszonyának törvénye: ez a törvény a pozitív pedagógia elvének pszichológiai megalapozása. Azaz a sikeres, az eredményesen fejleszthető tevékenység felől közelítsünk a személyiségfejlesztéshez.

4.   A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye:   ez a törvény a módszerek megválasztására hívja fel a figyelmet. Nem mindig a direkt, közvetlen hatás vezet célhoz. Előfordul, hogy egy indirekt hatás eredményesebb, pl. a sportban ügyetlen tanulót nem a sportolásra kényszerítéssel fejleszthetünk, hanem közvetve, kedvet ébresztve a sport iránt.

5.   Teljesség, vagy totalitás törvénye: a pedagógiai tevékenységben a személyi kapcsolatok fontosságát alapozza meg. Azaz egymással kölcsönhatásban lévő személyek közötti kapcsolatok jellegének, tartalmának, intenzitásának személyiségalakító szerepét, ill. ezek tudomásulvételének fontosságát.

A  személyiségfejlődés szakaszai, állomásai

Freud szerint a fejlődés középpontjában a libidófejlődés (pszichoszexuális fejlődés) áll, a születéstől a felnőtté válásig 5 szakaszt különít el:

1.   Orális szakasz:    0-1 év, erogén zóna a száj, legfőbb öröm az evés, nyelés, rágás, köpés. Valódi erogén zónává akkor válik, ha függetlenedik a táplálék felvételétől, a megismerés szerve a száj, a szájba vétel öröme = birtoklás.

2.   Anális szakasz:    1-3 év, erogén zóna a végbélnyílás, a belek működése intenzív belső inger, visszatartás- elengedés dinamikája. A test feletti kontroll kialakulása (szobatisztaság)

3.   Fallikus szakasz:   3-6 év, erogén zóna a nemi szerv, nemi szervek iránti érdeklődés, ödipusz komplexus = ellenkező nemű szülő iránti vonzalom, azonos neművel való rivalizálás, az agresszív fantáziákat bűntudat kíséri, szereti, a halálát kívánja (ambivalencia).

4.   Látencia szakasz:   6-serdülőkor, időleges ösztönnyugvás, érdeklődés a szülőktől a kortársakra, közösségek felé fordul, fontossá válik a teljesítmény, ismeretszerzés.

5.   Genitális szakasz:   serdülőkortól kezdődik, elsődleges örömforrás a kölcsönös genitális örömszerzés, a gyereknek önállósodnia kell, az ismét fellángoló ödipusz konfliktust azzal oldja meg, hogy megfelelő szexuális partnert választ.

A fejlődést meghatározó tényezők:

1. Örökletes tényezők: DNS alapján képességek öröklése, testalkat, mozgás-kivitelezés, idegrendszeri folyamatok ritmusa.

2. Környezet: éghajlat, társadalmi-, gazdasági berendezkedése az országnak, személyes-, szociális: rokonság, ismeretség, barátságok

3. Nevelés: Az átöröklés a személyiségfejlődés biológiai alapját, a környezet a potenciális forrását, a nevelés pedig effektív megvalósulását ill. annak módját biztosítja.

 

 

Értelmi-érzelmi-testi fejlődés

1.  Prenatális fejlődés = méhen belüli, születés előtti  fejlődés

Két szakasza:    - embrionális szakasz (1-3 hónap)

                         - fötális szakasz  (3. hónaptól a születésig)

2.  Újszülöttkor:   a születéstől a 2. hónapig tart. A test 1/4 része a fej. Az izomzat fejletlen.

A legfejlettebb a központi idegrendszernek a nyúltvelő és a gerincvelő része. Az újszülött csupán néhány feltétlen reflexszel születik (szopás, nyelés, légzés). A tapintási ingerekre érzékeny.

3.  Csecsemőkor:  meghatározó szerepe van a látásnak. Érzékszervi fejlődése gyorsabb, mint a mozgás fejlődése. Az agykéreg még eléggé fejletlen.

Érzelmek fejlődése:  családtagokat, rokonokat felismeri, mások felé nem érdeklődő. 9-12 hónapos korában ellenséges magatartást mutat társaival szemben. 6 hónaposan képes megérteni a beszédet, 9. hónapos korától elmaradnak az ingerösszetevők. Megjelenik a szó gondolati síkon.

4.  Kisgyermekkor:   a szocializáció folyamata felerősödik (társadalomba való beilleszkedés).

Testi fejlődés: fokozatos önállóság, a fej 1/5 része a testnek, jellemző a kisgyermeki pocak, testmagasság kb.  1 m.

Mozgás fejlődése: 1 év körül járnak. Fejlett a gesztikulációja, a mimikája.

Én-tudat kialakulása:  a csecsemőknél az én és a külvilág 2 fonalon halad, a személyiség felfedezése egy másik embernek a közvetítésével történik.

 

 

 

Az öngyilkosság pszichológiai kérdései

A biológiai megközelítés abból indul ki, hogy a családfakutatások alapján lényegesen több az öngyilkosságot megkísérlők száma azokban a családokban, ahol valaki már önkezével vetett véget az életének. A biokémiai kutatások azt mutatták ki, hogy szervezetükben alacsonyabb a szerotonin nevű idegi átvivő anyag szintje - éppúgy, mint a depressziósok esetében. Az alacsony szerotonin szint az agyban pedig hirtelen, impulzív cselekedetekre - akár önsértő vagy másokra veszélyes - hajlamosít.

Noha bármely életkor magában hordozhatja a halálvágyat, vannak periódusok, amelyekre különösen oda kell figyelnie az érintett környezetének és a társadalomnak. Vannak életkorok, amikor az öngyilkosságok számát csak a baleseteké múlja felül a halálozási statisztikákban. Az egyik ilyen a gyermekkor. Noha a szülők többségét teljesen váratlanul éri a tragédia, az öngyilkossággal foglalkozó pszichológusok szerint számos előjele lehet a kísérletnek. Ezek közül gyakori az otthonról történő szökés, a dühkitörések, illetve a magányos visszahúzódás, a frusztráció tűrésének képtelensége, a túlérzékenység illetve a személyiségváltozás. Óvatosnak kell lennünk azonban ezek megítélésében, hiszen majd mindegyik jellemző lehet egy gyermek (és főleg egy kiskamasz) életének bizonyos szakaszában.

A serdülő-és fiatal felnőttkor szintén egy veszélyeztetett időszak az öngyilkosság szempontjából. A gyerekek körüli világ normái változnak, új elvárások elé néznek, megváltoznak azok a csoportok, akik véleményére a leginkább adnak. A család szerepét a kortárs csoportok és az ideálok veszik át, akik modellszerepet nyújtanak. Ez különösen veszélyes abban az esetben, ha a "modellek" közül valaki öngyilkosságot követ el: megfigyelték, hogy egy iskolában, egy osztályban öngyilkossági hullám indulhat el egy társuk erőszakos halála után. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha egy ismert személy vet önkezével véget az életének. Itt szintén vannak figyelmeztető jelek: a fáradtság, az iskolai teljesítmény romlása, az alkohol és a drogok előtérbe kerülése mind figyelemfelhívó lehet.

A serdülőkor után csökken az öngyilkosságot elkövetők száma, de az időskor elértével ismét megugrik. Ennek oka egyrészt a betegségek megszaporodása lehet, amelyek egy részével igen nehéz együtt élni. Egy további probléma az idős emberek elszigetelődése, magányossága. Az időskori depresszió magas aránya a nyugati társadalmakban szintén az öngyilkossági kísérletek felé mutat. Érdekes, hogy a kisebbségek körében - feltehetően az öregek iránti nagy tisztelet miatt - ez a jelenség nem tapasztalható.

 

 

Kezelés a kétségbeesetteknek

A kezelési lehetőségek alapvetően két csoportra oszlanak. Az egyik esetben a már öngyilkosságot megkísérelt betegeket vonják be a terápiába, a másik esetben az öngyilkosság megelőzésére szolgál a beavatkozás.

Az, a sikertelen próbálkozást tett, általában több orvossal találkozik, míg eljut a pszichiáterhez. Feltehetően előtte kezelni kell a sérüléseit illetve a károsodásokat, amelyek bekövetkeztek a kísérlet során. Ha ezeket a panaszokat megszüntették, a beteg fizikailag gyógyult, akkor kerül sor az elmegyógyászati kezelésre, de már ez idő alatt is jelentős lehet a lemorzsolódás, nem beszélve arról, hogy hány beteg utasítja vissza illetve hagyja abba a terápiát idő előtt.

A kezelések célja elsődlegesen a beteg életben tartása. Ez a gyógyszerek és a beszélgetés, azaz a pszichoterápia kombinációjával a legeredményesebb. A gyógyszerek segítenek a hangulat stabilizálásban, ám fontos megjegyezni, hogy ezeket nem rutinszerűen, hanem igen érzékenyen kell beállítani. Az egyik legveszélyesebb periódus ugyanis egy beteg életében a kevert mániás-depressziós epizód, amelynek kizárólag antidepresszánsokkal történő gyógyítása fokozhatja az öngyilkosság lehetőségét. A pszichoterápia alkalmával a páciensnek elsősorban olyan konfliktusmegoldási technikákat tanítanak meg, amelyek segítségével hatékonyabban kezelik a stresszes szituációkat és a mindennapi problémákat.

Az öngyilkosság megelőzésére jó példa az ún. krízis-intervenciós állomások működése. A szolgálat általában telefonon működik, de az internetes segítségkérést is egyre gyakrabban veszik igénybe. A tanácsadó általában nem pszichológus vagy pszichiáter, de az adott szakterületen mindenképp kellő képzésben részesült. Léteznek olyan központok is, amelyeket előzetes bejelentés nélkül lehet felkeresni, és számos esetben már maga a krízisintervenció is elég a helyzet rendezéséhez.

 

 

 

Oldal: Interakció az egészségügyi ellátásban 11. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat