Egészségügyi tananyagok mindenkinek

“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”


Interakció az egészségügyi ellátásban

11. kidolgozott tétel


Ismerősei körében, egy 28 éves fiatal nőben felmerül az öngyilkosság gondolata. A baráti körben beszélgetnek az esetről. Barátai kíváncsiak az Ön véleményére. Tájékoztassa barátait a felmerülő pszichológiai és etikai kérdésekről! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a személyiségfejlődés állomásai, törvényszerűségei, a fejlődési szakaszok, értelmi, érzelmi, testi fejlődés, az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdései

Személyiség: Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót befolyásolják.

Jellemzők:

-         a személyiség egy szerveződés, rendszer, egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese.

-         Akkor is jelen van, ha éppen nem aktív.

-         egy személyiség egy aktív folyamat, Állandóan fejlődik, alakul, elválaszthatatlanul kötődik a fizikai testhez.

-         a személyiség alkalmazkodik környezetéhez.

A személyiségfejlődés törvényei

1.  Transzfer törvény: ez a törvény az ésszerű szelektálódásra hívja fel a figyelmet, arra hogy a pedagógiai tevékenységekben a fontosat tanítsuk meg, de gondolkodva, alkotóan. Ennek a törvénynek vannak tartalmi és módszertani vonatkozása, mit, mennyit, milyen összefüggésben adjuk, hogy érdeklődést keltsen a tanuláshoz.

2.  Aktivitás törvénye: a pedagógiai elvet alapozza meg. A gyermek állandóan tettre kész, tevékeny, aktív. A nevelő dolga, hogy ennek az aktivitásnak pozitív tartalmat adjon, megfelelő irányt adjon.

3.   A rész- egész viszonyának törvénye: ez a törvény a pozitív pedagógia elvének pszichológiai megalapozása. Azaz a sikeres, az eredményesen fejleszthető tevékenység felől közelítsünk a személyiségfejlesztéshez.

4.   A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye:   ez a törvény a módszerek megválasztására hívja fel a figyelmet. Nem mindig a direkt, közvetlen hatás vezet célhoz. Előfordul, hogy egy indirekt hatás eredményesebb, pl. a sportban ügyetlen tanulót nem a sportolásra kényszerítéssel fejleszthetünk, hanem közvetve, kedvet ébresztve a sport iránt.

5.   Teljesség, vagy totalitás törvénye: a pedagógiai tevékenységben a személyi kapcsolatok fontosságát alapozza meg. Azaz egymással kölcsönhatásban lévő személyek közötti kapcsolatok jellegének, tartalmának, intenzitásának személyiségalakító szerepét, ill. ezek tudomásulvételének fontosságát.

A  személyiségfejlődés szakaszai, állomásai

Freud szerint a fejlődés középpontjában a libidófejlődés (pszichoszexuális fejlődés) áll, a születéstől a felnőtté válásig 5 szakaszt különít el:

1.   Orális szakasz:    0-1 év, erogén zóna a száj, legfőbb öröm az evés, nyelés, rágás, köpés. Valódi erogén zónává akkor válik, ha függetlenedik a táplálék felvételétől, a megismerés szerve a száj, a szájba vétel öröme = birtoklás.

2.   Anális szakasz:    1-3 év, erogén zóna a végbélnyílás, a belek működése intenzív belső inger, visszatartás- elengedés dinamikája. A test feletti kontroll kialakulása (szobatisztaság)

3.   Fallikus szakasz:   3-6 év, erogén zóna a nemi szerv, nemi szervek iránti érdeklődés, ödipusz komplexus = ellenkező nemű szülő iránti vonzalom, azonos neművel való rivalizálás, az agresszív fantáziákat bűntudat kíséri, szereti, a halálát kívánja (ambivalencia).

4.   Látencia szakasz:   6-serdülőkor, időleges ösztönnyugvás, érdeklődés a szülőktől a kortársakra, közösségek felé fordul, fontossá válik a teljesítmény, ismeretszerzés.

5.   Genitális szakasz:   serdülőkortól kezdődik, elsődleges örömforrás a kölcsönös genitális örömszerzés, a gyereknek önállósodnia kell, az ismét fellángoló ödipusz konfliktust azzal oldja meg, hogy megfelelő szexuális partnert választ.

A fejlődést meghatározó tényezők:

1. Örökletes tényezők: DNS alapján képességek öröklése, testalkat, mozgás-kivitelezés, idegrendszeri folyamatok ritmusa.

2. Környezet: éghajlat, társadalmi-, gazdasági berendezkedése az országnak, személyes-, szociális: rokonság, ismeretség, barátságok

3. Nevelés: Az átöröklés a személyiségfejlődés biológiai alapját, a környezet a potenciális forrását, a nevelés pedig effektív megvalósulását ill. annak módját biztosítja.

 

 

Értelmi-érzelmi-testi fejlődés

1.  Prenatális fejlődés = méhen belüli, születés előtti  fejlődés

Két szakasza:    - embrionális szakasz (1-3 hónap)

                         - fötális szakasz  (3. hónaptól a születésig)

2.  Újszülöttkor:   a születéstől a 2. hónapig tart. A test 1/4 része a fej. Az izomzat fejletlen.

A legfejlettebb a központi idegrendszernek a nyúltvelő és a gerincvelő része. Az újszülött csupán néhány feltétlen reflexszel születik (szopás, nyelés, légzés). A tapintási ingerekre érzékeny.

3.  Csecsemőkor:  meghatározó szerepe van a látásnak. Érzékszervi fejlődése gyorsabb, mint a mozgás fejlődése. Az agykéreg még eléggé fejletlen.

Érzelmek fejlődése:  családtagokat, rokonokat felismeri, mások felé nem érdeklődő. 9-12 hónapos korában ellenséges magatartást mutat társaival szemben. 6 hónaposan képes megérteni a beszédet, 9. hónapos korától elmaradnak az ingerösszetevők. Megjelenik a szó gondolati síkon.

4.  Kisgyermekkor:   a szocializáció folyamata felerősödik (társadalomba való beilleszkedés).

Testi fejlődés: fokozatos önállóság, a fej 1/5 része a testnek, jellemző a kisgyermeki pocak, testmagasság kb.  1 m.

Mozgás fejlődése: 1 év körül járnak. Fejlett a gesztikulációja, a mimikája.

Én-tudat kialakulása:  a csecsemőknél az én és a külvilág 2 fonalon halad, a személyiség felfedezése egy másik embernek a közvetítésével történik.

 

 

 

Az öngyilkosság pszichológiai kérdései

A biológiai megközelítés abból indul ki, hogy a családfakutatások alapján lényegesen több az öngyilkosságot megkísérlők száma azokban a családokban, ahol valaki már önkezével vetett véget az életének. A biokémiai kutatások azt mutatták ki, hogy szervezetükben alacsonyabb a szerotonin nevű idegi átvivő anyag szintje - éppúgy, mint a depressziósok esetében. Az alacsony szerotonin szint az agyban pedig hirtelen, impulzív cselekedetekre - akár önsértő vagy másokra veszélyes - hajlamosít.

Noha bármely életkor magában hordozhatja a halálvágyat, vannak periódusok, amelyekre különösen oda kell figyelnie az érintett környezetének és a társadalomnak. Vannak életkorok, amikor az öngyilkosságok számát csak a baleseteké múlja felül a halálozási statisztikákban. Az egyik ilyen a gyermekkor. Noha a szülők többségét teljesen váratlanul éri a tragédia, az öngyilkossággal foglalkozó pszichológusok szerint számos előjele lehet a kísérletnek. Ezek közül gyakori az otthonról történő szökés, a dühkitörések, illetve a magányos visszahúzódás, a frusztráció tűrésének képtelensége, a túlérzékenység illetve a személyiségváltozás. Óvatosnak kell lennünk azonban ezek megítélésében, hiszen majd mindegyik jellemző lehet egy gyermek (és főleg egy kiskamasz) életének bizonyos szakaszában.

A serdülő-és fiatal felnőttkor szintén egy veszélyeztetett időszak az öngyilkosság szempontjából. A gyerekek körüli világ normái változnak, új elvárások elé néznek, megváltoznak azok a csoportok, akik véleményére a leginkább adnak. A család szerepét a kortárs csoportok és az ideálok veszik át, akik modellszerepet nyújtanak. Ez különösen veszélyes abban az esetben, ha a "modellek" közül valaki öngyilkosságot követ el: megfigyelték, hogy egy iskolában, egy osztályban öngyilkossági hullám indulhat el egy társuk erőszakos halála után. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha egy ismert személy vet önkezével véget az életének. Itt szintén vannak figyelmeztető jelek: a fáradtság, az iskolai teljesítmény romlása, az alkohol és a drogok előtérbe kerülése mind figyelemfelhívó lehet.

A serdülőkor után csökken az öngyilkosságot elkövetők száma, de az időskor elértével ismét megugrik. Ennek oka egyrészt a betegségek megszaporodása lehet, amelyek egy részével igen nehéz együtt élni. Egy további probléma az idős emberek elszigetelődése, magányossága. Az időskori depresszió magas aránya a nyugati társadalmakban szintén az öngyilkossági kísérletek felé mutat. Érdekes, hogy a kisebbségek körében - feltehetően az öregek iránti nagy tisztelet miatt - ez a jelenség nem tapasztalható.

 

 

Kezelés a kétségbeesetteknek

A kezelési lehetőségek alapvetően két csoportra oszlanak. Az egyik esetben a már öngyilkosságot megkísérelt betegeket vonják be a terápiába, a másik esetben az öngyilkosság megelőzésére szolgál a beavatkozás.

Az, a sikertelen próbálkozást tett, általában több orvossal találkozik, míg eljut a pszichiáterhez. Feltehetően előtte kezelni kell a sérüléseit illetve a károsodásokat, amelyek bekövetkeztek a kísérlet során. Ha ezeket a panaszokat megszüntették, a beteg fizikailag gyógyult, akkor kerül sor az elmegyógyászati kezelésre, de már ez idő alatt is jelentős lehet a lemorzsolódás, nem beszélve arról, hogy hány beteg utasítja vissza illetve hagyja abba a terápiát idő előtt.

A kezelések célja elsődlegesen a beteg életben tartása. Ez a gyógyszerek és a beszélgetés, azaz a pszichoterápia kombinációjával a legeredményesebb. A gyógyszerek segítenek a hangulat stabilizálásban, ám fontos megjegyezni, hogy ezeket nem rutinszerűen, hanem igen érzékenyen kell beállítani. Az egyik legveszélyesebb periódus ugyanis egy beteg életében a kevert mániás-depressziós epizód, amelynek kizárólag antidepresszánsokkal történő gyógyítása fokozhatja az öngyilkosság lehetőségét. A pszichoterápia alkalmával a páciensnek elsősorban olyan konfliktusmegoldási technikákat tanítanak meg, amelyek segítségével hatékonyabban kezelik a stresszes szituációkat és a mindennapi problémákat.

Az öngyilkosság megelőzésére jó példa az ún. krízis-intervenciós állomások működése. A szolgálat általában telefonon működik, de az internetes segítségkérést is egyre gyakrabban veszik igénybe. A tanácsadó általában nem pszichológus vagy pszichiáter, de az adott szakterületen mindenképp kellő képzésben részesült. Léteznek olyan központok is, amelyeket előzetes bejelentés nélkül lehet felkeresni, és számos esetben már maga a krízisintervenció is elég a helyzet rendezéséhez.

 

 

 







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 85
Tegnapi: 240
Heti: 2 057
Havi: 1 532
Össz.: 4 869 374

Látogatottság növelés
Oldal: Interakció az egészségügyi ellátásban 11. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »