Interakció az egészségügyi ellátásban
20. kidolgozott tétel
Kollégája hosszú évek óta dolgozik az egészségügyben, mindennap fásultan érkezik és gépiesen végzi a munkáját. A betegekkel/kliensekkel, munkatársaival türelmetlen.
Vázolja fel milyen pszichés történések állhatnak viselkedése hátterében! Kezdeményezzen beszélgetést munkatársával! A beszélgetés során az alábbi területeket érintse: Burn-out szindróma jellemzői, a kiégés okai, tünetei, hajlamosító tényezők, kialakulásának fázisai, a kiégés megelőzése, feloldása, segítő és gyógyító beszélgetés célja, önsegítő technikák
A kiégési tünet együttes ( Bournout szindróma)
Fogalma: krónikus emocionális megterhelések, stresszek során fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés.
Jellemzői:
Oka:
- érzelmi túlterheltség
- bizonyos személyiségjegyek hajlamosítanak
- kliensközpontú orientálódás
Brodski és Becker 5 fázisba sorolta a kiégés folyamatát.
1. Idealizmus szakasza:
- nagy lelkesedés a szakmájért
- kliensért való intenzív fáradozás
- kollégákkal való intenzív kapcsolattartás
- az egyén a személyiségét tartja legfontosabb munkaeszközének
- a segítő saját szükségletei összekeverednek a kliensével
2. Realizmus szakasza:
- szakmájával elkötelezett
- együttműködés a kollégákkal
- nyitottság
3. Stagnálás vagy kiábrándulás szakasza:
- csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság
4. Frusztráció szakasza:
- szakmájukban visszahúzódnak
- klienseket becsmérlik
- a kliens egyre idegesítőbb számára
5. Apáthia (közönyösség) szakasza:
- minimumra korlátozódik a klienssel való interakció
- a szakmai munka sematikusan történik
- kollégákat elkerüli, a helyzet megváltozásának lehetőségét elveti
A Bournout szindróma öndiagnózis.
A segítő szakmában időnként meg kell állni és megfogalmazni:
- mi tart a pályán
- mit jelent a segítés
- hogyan látnak engem a kliensek, kollégák
- a kiégés fenti szakaszában hol tartok
A Bournout szindróma a segítő foglakozás rizikófaktora.
A Bournout szindróma terápiája
1. Prevenció
a) Általános motiváció
- személy fontosságának és jelentőségének éreztetése
- szakmai fejlődés lehetősége, pl. továbbképzés
- esetmegbeszélés, szupervízió (a segítőnek szerveznek terápiát)
- anyagi, erkölcsi megbecsültség (jutalmat kap)
b) Személyes motiváció
- szakma választásának átgondolása
- ne külső ráhatásra válasszon
- spontán emocionális segítőkészség (valaki alapból legyen segítőkész)
2. Intervenció (beavatkozási technikák a segítő részére)
- megküzdési stratégiák
- szorosabbra fűzi a személyzeten belüli támogató, feszültség csökkentő kapcsolatokat
3.Krízisintervenció
– terápia a személyiség részére