24. kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel

Szakközépiskola 11. évfolyamán előadásra kérik fel az egészségügy és a környezetvédelem kapcsolatáról! Tervezze meg, majd tartsa meg előadását! Az előadás során az alábbi szempontokra térjen ki:

-         a környezetvédelem fogalma, szerepe

-         az ivóvíz és az egészség

-         élelmiszerbiztonság

-         éghajlat változás hatása az emberi szervezetre

-         légköri szennyeződések hatása

___________________________________________________________________________

 

Környezetvédelem fogalma:

§         A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása

§         egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.

§         A környezetvédelem magába foglalja mindazokat az intézkedéseket, melyek célja az ember természetes és mesterséges környezetének megóvása elsősorban ember civilizáció káros hatásaitól

 

 

A környezetvédelem szerepe:

• élőhelyünk, bolygónk megóvása,
• az emberi egészség fenntartása

 

 

Élelmiszer - biztonság fogalma: az élelmiszerek azon minőség-tulajdonsága, amely a fogyasztójának életét,

Vagy egészségét semmilyen módon nem veszélyezteti, vagy semmi egyéb módon számára károsodást nem okoz

Az ivóvíz és az egészség

A víz legfontosabb feladatai a szervezetben: A víz szállítja a tápanyagokat a sejtekhez, A víz eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket, A víz párásítja a levegőt, amit belélegzünk, A víz teszi rugalmassá az izületeket a csontok összekapcsolásához, A legfontosabb szerveinket védő rugalmas burkot víz alkotja.

 

Magyarországon a talajvízből, forrásokból, felszíni vizekből nyerjük az ivóvizet, ezért nagyon fontos, hogy óvjuk vízkészletünk minőségét. 

 

Környezetvédők, tudósok, kutatók kezdték el vizsgálni a folyókat, talajvizet, forrásokat, mindazokat a helyeket, ahonnan az ivóvizet nyerjük. Így egyre világosabbá válik, hogy mi magunk hogyan szennyezzük életünk alapvető feltételét, a vizet. Antidepresszánsok, fogamzásgátlók, koleszterinszint-csökkentők, fájdalomcsillapítók, kemoterápiához használt gyógyszerek maradványait találták ivóvizekben. A kórházak, gyógyszergyárak, egészségügyi intézmények azok a helyek, amelyek egyértelmű forrásai a szennyeződésnek, de a háztartások is hozzájárulnak ehhez a negatív jelenséghez. 

 

A legnagyobb szennyezők az intenzív mezőgazdaság, a vegyipar, papíripar, a nem elég biztonságos hulladéklerakók, sérült vízvezetékek, a vegyi anyagok szűrésére képtelen szennyvíztisztítók. Nitrát vegyületek, növényvédő szerek, klór, savak, nehézfémek, nitrát juthat ivóvizünkbe. Veszélyesek és nem lehetnek jelen a vízben a szulfidok, ammónium, arzén, nehézfémek, növényvédő szerek, nitrát. A nitrát csecsemőknél súlyos betegséget okoz ott, ahol kútból nyerik a vizet, s az nitrátot tartalmaz. A vízzel a szervezetükbe jutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul, felszívódik a vérbe. Itt a vérfestéket úgy alakítja át, hogy az nem lesz képes az oxigén szállítására. 

 

Mit tehetnek a családok a vizek védelméért? 

• A lejárt, eldobásra ítélt vegyszereket, kozmetikai szereket kezeljük a környezetre káros anyagként! Keressük meg a veszélyes hulladékokat gyűjtő pontokat! 
• A nem használt gyógyszereket a gyógyszertárak erre kijelölt tárolóiba dobjuk!
• Csak akkor szedjünk gyógyszert, ha valóban fontos! 
• Háztartásunkban olyan tisztítószereket, növényvédő szereket használjunk, amelyek környezetbarátok!

 

A környezeti ártalmakon kívül az emberek egyéb veszélyforrásoknak is ki vannak téve.

A táplálkozás, fontos és meghatározó életükben. Ezért a létfenntartáshoz szükséges anyagoknak, táplálékoknak biztonságosnak kell lennie az emberi szervezetre. Ügyeljünk arra, hogy az ivóvíz tiszta és káros anyagoktól mentes legyen! A víz legyen színtelen, szagtalan, íztelen, nem tartalmaz sem élő sem élettelen szilárd anyagokat még mikroszkópos méretűt sem, sótartalma 0,5% körül legyen, a benne lévő egyik ion mennyisége sem haladja meg a természetes,egészségnek nem ártó mennyiséget

Élelmiszerbiztonság

 

Az élelmiszer-biztonság mennyiségi és minőségi kategória. Egyfelől jelenti az adott ország lakosságának teljes körű ellátását a szervezeti igények lehető legteljesebb kielégítésével folyamatosan (ENSZ-definíció), másfelől jelenti, hogy a termék elfogyasztása nem jár semmiféle mikrobiológiai, toxikológiai és radiológiai egészségkárosodással, azaz ártalmatlan.

Magyarországon az élelmiszerek biztonsága magas szintű, rendszeresen ellenőrzött. Az EU előírásokhoz hasonlóan Magyarországon is kötelező valamennyi összetevő feltüntetése az élelmiszerek címkéjén. Az egészségügynek fontos szerepe van a megfigyelésben, a határértékek megállapításában, az engedélyezési eljárásokban. Az élelmiszerhigiéniai szabályozásban az ellenőrzés a HACCP rendszer keretében zajlik.

 

A 2002. január 1-jétől kötelező HACCP rendszer célja, hogy az élelmiszerek biztonságát megteremtsék, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat kiszűrjék azáltal, hogy az élelmiszer előállításban, kereskedelemben, vendéglátóiparban az egységek vezetői, dolgozói is részt vesznek annak kialakításában, hogy az általuk gyártott, forgalmazott élelmiszerek ne veszélyeztessék a fogyasztók egészségét.

 

Éghajlat változás hatása az emberi szervezetre

A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságá­nak fokozódása érzékenyen érinti az emberi szervezetet, nemcsak a krónikus betegeket, időseket, hanem az egészségeseket is. A szélsőségek – különösen a hőségnapok – érzékeny, majd sérülékeny állapotot idéznek elő. Az eddigi figyelem a hőhullámok egészségkárosító hatásaira (hősokk, hőguta, idő előtti halálozás) az allergén pollentermelő növények pollinációjának sajátosságaira, a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás és Lyme-kór, valamint az UVB sugárzás okozta melanóma-morbiditásra összpontosult. Az éjszakai alvást is zavarja a lehűlés hiánya.

A klímaváltozás érinti a munkaegészségügyet, a munkavédelmet is. Mindenekelőtt az egészség védelmét szolgáló munkakörülményeket kell meg­teremteni (munkaidő és pihenőidő aránya, esetleg a déli szieszta engedélyezése egyes speciális szabadtéri munkásoknál). Különös figyelmet érdemel a veszé­lyes ipari üzemekben, a kémiai biztonság megteremtése és ellenőrzése

 

A légkör szennyező elemei: por, füst, köd, szmog

 

A levegőszennyezés hatásai

 

•A levegő tisztaságának nagy jelentősége van az ember egészsége megóvása szempontjából.

•A szervezet a levegőszennyeződés elhárítására energiát fordít, mely felesleges megterhelést jelent, csökken a szervezet ellenálló képessége.

•A szennyezett levegő gyengíti a szervezetet, betegségeket idézhet elő, a meglévőket súlyosbíthatja, késlelteti a gyógyulást.

•A hirtelen fellépő, de általában rövid ideig tartó magas koncentrációjú szennyeződések akut megbetegedéseket okoznak.

 

A légszennyezés hatásai:

 

Lokális hatás: pl. hőerőmű környezetében kialakuló környezetkárosító hatás

Regionális hatás: fotokémiai szmog

Kontinentális hatás: savas esők

Globális hatás: globális felmelegedés, ózonréteg elvékonyodása, klímaváltozás

 

 

Oldal: Aszepszis- antiszepszis 24. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat