Egészségügyi tananyagok mindenkinek

“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”


Interakció az egészségügyi ellátásban

16. kidolgozott tétel


A gyakorlatra érkező tanulók segítséget kérnek a betegekkel/kliensekkel és/vagy hozzátartozókkal való gördülékenyebb kommunikáció, együttműködés érdekében.

Tájékoztassa őket azokról a témakörökről, melyek segítségükre szolgálhatnak a helyzet megoldásában! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: verbális és nem verbális csatornák, a közlési aktust befolyásoló tényezők, a társmegismerés automatizmusai, az értő figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során, empátia szintjei


A kommunikáció információk továbbítása és befogadása bizonyos jelrendszerben, közlés vagy közlemény.


A kommunikációs folyamat összetevői:

Feladó: - aki az üzenetet kibocsátja.

Befogadó: aki az információt befogadja.

Üzenet: a kommunikáció fő alkotóeleme, a továbbított információ tárgya.

Visszacsatolás: a befogadó visszajelzése a feladónak.

Csatorna: pl. levegő, papír, elektromágneses hullám.

Kódolás/dekódolás: átalakító folyamat, amely az információt érthető üzenetté alakítja át.

Zaj: lehet külső, fizikai jellegű, de lehet pszichés eredetű is.

Kontextus, beszédhelyzet: pl. felemelt karok egy koncerten.


Verbális jelek:


A nyelv és a nyelvi jelek (írás és beszéd) használatát értjük alatta. Fontos elkülöníteni a nyelv és a beszéd fogalmát: Nyelv a társadalom által létrehozott olyan szabályrendszer, amelyet az egyén a beszéd megalkotásakor használ. A beszéd viszont egy minden egyénre külön jellemző jelenség összefoglaló neve, amely alatt a szóbeliséget és az írást kell érteni.

Közvetett kommunikáció: tömegkommunikáció, rádió, újság, tv)

Közvetlen kommunikáció: inter és multiperszonális kapcsolatok


A non-verbális kommunikáció összetevői:

 

- vokális jelek: a beszélő hangja, kiejtése: hangerő, hangsúly, beszédtempó, légvételek


- arc: tekintete és a mimika. Előbbi kifejezhet örömöt, meglepetést, félelmet, haragot, szomorúságot, undort, érdeklődést


A tekintet, mind a legtöbb non-verbális jel a kommunikáció során többnyire öntudatlanul reagál az elhangzottakra. Érzéseinket, gondolatainkat arcizmaink mozgása, azaz mimikája is közvetíti


- gesztus: a non-verbális kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere. Ide soroljuk a fej, a kéz, a kar és a láb mozgásait. A gesztusok között már több tudatos is van

A fej gesztusai jól elkülöníthető, értelmezhető jelek: egyetértés, tagadás

A kéz és a kar mozdulatai nagyon sok jelentést hordoznak: kérés, megtagadás, hívás, figyelmeztetés, eskü, kigúnyolás, megtapsolás, áldás stb. Ezen kívül a keresztbe tett kar zárkózottságra utal, a nyitott tenyér őszinteséget, nyíltságot tükröz, a „tornyozás” a magabiztosság jele, a kéztördelés szorongás közvetítője.

Az arccal együtt vizsgálva egyéb kommunikációs üzeneteket is közvetíthet: fejtámasztás – unalom, a száj elé tett kéz – meglepődés, kimondott szó megbánása, áll simogatása – döntést mérlegelő gondolkodás


Testbeszéd: a legtöbb non verbális kommunikáció az emberi testtel van kapcsolatba,kevésbé tartjuk ellenőrzésünk alatt, mint a beszélt nyelvet, mindig a szóbeli közléssel együtt kell értelmezni

 

Mozgásos kommunikációs csatornák: Meghatározott izomcsoportok működtetésével történő jeltovábbítás.


Kommunikáció a testtartás révén: (végtagmozgások dinamikája, ideges mozgások, helyváltoztatás gyakorisága

 

Térköz szabályozás: távolság a partnerek között: pl.: intim zóna 15-45 cm, a távolság befolyásolja a látást és a hallást a kommunikáció legfontosabb érzékszerveit ( személyes zóna 46 cm- 1.22 m, társadalmi zóna: 1.22.- 3.60m, nyilvános zóna: 3.60 m felett)

 

Mimikai kommunikáció:

- szem – szemkontaktus (felénk irányuló érzelmi viszonyulást tükröz)

- tekintet (szimpátia, szeretet)

- elkerülő szemmozgás jelzés lehet arra,hogy nem kíván felvenni kapcsolatot,vagy

kontaktus abbahagyására


Társas megismerés 

A társas megismerés problémái:

  • nem állandóak a megismerendő dolgok, nincs objektív mérőeszköz, a következtetések szerepe
  • külön beszélhetünk a másik érzelmeinek, hangulatának észleléséről illetve a személyiségvonások észleléséről

A személyészlelés folyamata  

  • az első benyomás: egészlegesség, kategorizálás, tudattalan következtetések (pl. hasonlóság befolyásoló szerepe), motivációs torzítások

 

Empátia : a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki

-         megértés, megérzés fő eszköze, saját személyiségében felidéződnek mások érzelmei, a személyiség a másikba vetíti önmagát

-         beleélésà élmény feldolgozásaà értelmezés

-         feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikáció

-         a másik ember sokféle hangulati állapota érthető meg vele

-         lényege a kommunikáció, igazi tere a párbeszéd

-         nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége

-         minden ember képes rá, ám ez különböző mértékben jelenik meg

-         gyermekkorban nagy a képesség az empátiára, majd ez folyamatosan csökken

Az empátia szintjei:

 

-         képesség mások érzéseinek átélésére,

-           másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása,

-           promotív (elősegítő) kommunikációs szint,

-           képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére,

-           lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése,

-           lelki folyamatok megnyilvánulásaiból következtetni a másik kulturális közegére.

Az empátiát fejlesztő hatások  

  • jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése
  • szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok
  • problémák, krízisek, konfliktusok
  • olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni
  • különleges összezártság, egymásra utaltság
  • betegség, fogyatékosság, testi hiba
  • nagy élettapasztalat
  • érintkezés idegen kultúrákkal

A meghallgatás szabályai a gyógyászatban:

 

-         Értő figyelem:

-         nyitottság a beteg problémáira, legyünk szakmailag felkészültek,

-          megértés, türelem 

-          egyet nem érzést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunk betegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk








Weblap látogatottság számláló:

Mai: 429
Tegnapi: 626
Heti: 2 818
Havi: 9 441
Össz.: 3 523 433

Látogatottság növelés
Oldal: Interakció az egészségügyi ellátásban 16. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2017 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: egèszsègügy szeleltiv hulladék gyüjtès - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »