Gombák és paraziták

I. Gombák

Típusai:

-         egysejtűekà eukarióták (elkülönült sejtmagjuk van)

-         fonalas gombákà cönocita ( „ál” soksejtes)

-         „ál” szövetes gombák (a fonalak összenövésével keletkeznek)

Az embert megbetegítő gombákkal az orvosi mikológia foglalkozik.

 

Szaporodásuk:

-         sarjadzó gombák sarjadzással (bimbózás)

-         fonalas gombák ivartalan szaporító sejteket hoznak létre (konidium= spóra)

-         egyes fajok ivarosan szaporodnak

 

Anyagcseréjük:

-         a környezetből veszik fel a tápanyagokat oldott formában

-         energia nyerési folyamataik szerves anyagok lebontásából állnak

-         anyagcsere melléktermékként baktériumölő antibiotikumokat termelhetnek, például penészgomba a penicillin alapanyagát

 

Ellenálló képességük: változó, általában 20- 40 Celsius fokon növekednek jól, szaporító képleteik tűrőképessége megközelíti a baktérium spórákét.

Sugárzó energiával és vegyszerekkel szemben jelentős az ellenálló képességük.

 

II. Paraziták

- állati élősködők, melyek táplálékaik megszerzése céljából egy másik élő szervezetben vagy szervezeten tartózkodnak, és ezzel egyidejűleg károsítják a másik szervezetet.

 

Típusai:

1. Belső paraziták:

- protozoonok, ezek egysejtűek

- helmintek: férgek

 

2. Külső paraziták: ízeltlábúak

 

Általános tulajdonságaik és rendszerezésük:

1. A legalacsonyabb rendű élőlények

 

2. Protozoon részei:

- sejttest (protoplazma)

- sejtmag (nucleus)

 

3. Biológiai formái:

- vegetatív alak: aktív, fejlődik, szaporodik, táplálkozik, ingerekre reagál

- ciszta: a vegetatív alak kedvezőtlen körülmények között keletkezett formája

 

4. Szaporodásuk:

-         ivartalanul: osztódással

-         ivarosan

 

5. Osztályozásuk: - Mozgásuk és szaporodásmódjuk szerint kezdődik

-         amőbák (rhizopoda)

-         ostorosok (mastigophora)

-         csillósok (ciliata)

-         spórások (sporozoa)

 

6. Élősködés helye: vér, belek, szövetek, testüregek

 

PARAZITA FÉRGEK

Nagyságuk: 1-2 mm- től 10- 15 méterig

Alakjuk: lapos vagy hengeres

Szaporodásuk: petével illetve lárvatermeléssel

 

Lapos férgek:

-         hímnősek (hermafrodita)

-         emberben előfordulnak: mételyférgek, szalag vagy galandférgek

 

Fonalférgek:

-         hengeres alakúak, váltivarúak

-         a nőstény naponta több száz petét is termelhet

-         Magyarországon előfordul: cérnagiliszta, orsógiliszta, ostorgiliszta

 

Parazita ízeltlábúak: rovarok és pókszabásúak

 

Rovarok:

-         emberben csak néhány száz okozhat egészségügyi ártalmakat

-         részei: fej, tor, potroh

-         3 pár ízeltlábuk van, petével szaporodnak

 

Pókszabásúak:

- Részei: fejtorpotrohból álló test, 4 pár lábuk van

 

Közegészségügyi szempontból a legfontosabb:

-         vérszívó ízeltlábúak: tetvek, bolhák, szúnyogok, kullancs

-         valódi parazita rühatkák

-         élelmiszereket látogató rovarok, például légy

 

Paraziták behatolása a gazda szervezetbe:

Belső paraziták:

-         aktív behatolás (saját tevékenységgel)

-         passzív behatolás (étellel vagy itallal)

-         átoltással (vérszívó rovar közvetítésével)

 

Paraziták hatása a gazdaszervezetre:

-         csak kis részük okoz életveszélyes ártalmakat, hiszen maguk is elpusztulnának a gazdaszervezettel

-         az ártalom általában fokozatosan jelentkezik

-         a legértékesebb tápanyagokat vonják el a szervezettől

-         anyagcseretermékeik gyakran mérgezőek

-         mechanikus ártalom (átfúródás, gyulladás)

Oldal: Gombák és paraziták
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat