Egészségügyi tananyagok mindenkinek

“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”

Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások kidolgozott

7. tétel

A családsegítı szolgálat egészségnevelés napot szervez, rendezvényük keretében csoportos családi foglalkozás megtartására kérik fel a szájüregi prevenció fontosságáról! Tájékoztassa a jelenlévıket a fenti témáról!


A fogászati tevékenység az eü-i alapellátáshoz tarttozik. A fogászati alapellátási tevékenység

teammunka, a csoport vezetıje a fogorvos, tagjai az asszisztens, a szájhigiénikus és a fogtechnikus.

A fogászati asszisztens praeventiv tevékenysége jelenleg a következı területekre terjed ki:

· Egyéni felvilágosító munka (motiválás, instrukció) a fogászati szék mellett, a kezelésre járó

betegek körében.

· Segédkezés szőrıvizsgálatok kivitelezésében

· Praeventiv programok beindításában segít a fogorvosnak, részt vesz csoportos felvilágosító

munkában

· A praeventiv személet elsajátítása, és annak átadására való törekvés minél szélesebb körben.

Preventio: az egészséges életstílusra való nevelés, a környezeti ártalmak távoltartása, az ellátás.

A fogászati praeventio terén fennálló elmaradottságunk felszámolása. Ennek lényeges része a fogászati

asszisztensek és a szájhigiénikusok számának növelése, képzésük korszerősítése, a praeventiv személet

elsajátítása és annak megvalósítása mindennapi munkájuk során, a gyakorlatban.

A preaventiv fogászat fogalma,célkitőzései: a praeventio fogalma alatt az orvostudományban a

betegségek megelızésének tudományát értjük.

A fogászati praeventio célkitőzései: célja általában a szájüreg és a fogazat betegségeinek megelızése,

kifejlıdésük meggátlása. Hazánkban még mindig népbetegségnek számító két betegség a caries

(fogszuvasodás) és a fogágybetegségek (paradontopathia) megelızésének tárgyalása, de nem kisebb

jelentıségő azoknak a szájnyálkahártya- elváltozásoknak a felismerése, amelyek valamely életet

fenyegetı betegség pl, aids megelızésében és korai gyógyításában döntı fontosságúak.


A fogászati szőrıvizsgálatok célja és jelentısége:

Szőrıvizsgálat, a népesség egy csoportjában valamely betegség elıfordulását, ill. annak súlyosságát

vizsgálja.

A szőrısvizsgálatok célja sokféle lehet, leggyakrabban összehasonlítás, fogászati ellátás tervezése,

praeventiv programok tervezése ill hatékonyságának lemérése céljából végezzük.

Az összehasonlítás céljából egy bizonyos populációs minta vizsgálati adatait vetjük össze más, kor és

nem szerint hasonló összetételő minta adataival.

Szőrıvizsgálatokat szokás végezni terápisás célból is, a fogszuvasodást ill fogágybeteség jeleit mutató

egyének kiemelésére és ellátására. Ennek jelentısége elsısorbna a gyermek és iskolafogászatban van.

Magyarországon már találhatók kifejezett primer elsıdleges prevenciós szobák, itt a kisiskolások,

óvodások helyes szájápolására tanítása zajlik.

Helyes fogkefe használatának megtanítása, életkornak megfelelı fogkrém használata, tévhitek

eloszlatása a fogászatról (nem ı a mumus). Helyes táplálkozás kisalakítása. Mi a jó a fognak és mi nem?


Csecsemı korban: 6 hónapos kortól jönnek a tejfogak, speciális kúp kormájú simafelülető újra

húzhatós baby fogkefe, baby dent, mdentilax zselé, ecsetelı, fogkrém.

6 hónapos kórtól: gumis fogkefe

2,5 éves kórtól: nagyon puha sörtéjő fogkefe leygen kismérető. A fogkrém mennyisége félborsónyi

Iskolás korban: egyszerő , érthetı kom-ra kell törekedni. Középmérető fogkefe használata.

Az Elmex fogkrémek a legjobbak, a fogszuv-ban lévı sterptocucosokat írtja, erısíti a fogzománcot ill a

dentin csatornákat elzárja. Elmex zselé 6 éves kortól lehet használni, de ezt fogmosás után kell

használni. Estére javallott mikor a gyermek már készül a lefekvéshez, sokkal jobban kitudja fejteni a

hatását.

14 éves kortól: keményebb középmérető fogkefe, felnıtt fogkrémek használata pl, total, colgate

Barázda zárás a fogdoki speciális „tömıanyagot” ra a gyerek fogába, ezzel lezárja a kicsik barázdáit és

ezt már nyugodtan sikálhatja otthon, nem engedi a lepedéket letelepedni.


Fogazat biológiai fejlıdése:

· 2-6 tejfog

· 6-12 vegyes fog

· 12-18 maradó fog

A szájegészség legalább olyan fontos, mint a testápolás, fürdés, dezodorálás, testápolózás. Hiszen, ha

nem megfelelıen tisztítjuk elıbb vagy utóbb betegségek jelennek meg cariesek, mely ha elfajul

foghúzás lehet a vége, gyökérkezelés.

Szájhigéné fenntartásához kell, fogkrém, zselé, szájöblítı, jó fogkefe 2perc. A legbiztosabb módja a 6

havontai isk szőrıvizsgálat..


Fogkrém:

· fehérítıs: 4-6 hétig lehet folyamatosan használni ezután ugyanennyi szünet jön ez alatt az idı

alatt pl, colgate total-t használjunk MIVEL A FOGFEHÉRÍTİSZEREK KÁROSÍTHATJÁK A ZOMÁNCOT EZÉRT A FEHÉRÍTİS FOGKRÉM HASZNÁLATA UTÁN CÉLSZERŐ PL DENSODYNE HASZNÁLATA MÉG EZUTÁN.

·

Bioten fogkrém: szájsebészet eljárások után szokták javasolni, vagy protéziseseknek akiknek

szájszárazsága van.

· Clinorin: dohányosoknak

· Fluor mentesek: snesodyne C, és kisgyerekeknek sem indokolt nekik ezért kell gyerek fogkrém

· Íny védık: paradontax. Gyógynövényeket és sókat tartalmaz. 14 év feletti gyerek használhatja

az ínyét dörzsölje át vele.


Fogkefék:

· A középkemény mindnekinek a legjobb. Fogmosási technika: körkörös mozdulatokkal, soft

light fogkefe mőtétek után használatos. Van amelyik hosszabb, hajlítható, körkörös

elhelyezkedéső , különbözı szögben van, széllyel nyitható a feje kétfelé állítható, körkörös

elheyezkedés, gumibıl így masszírozó . Rossz technika fogkopáshoz vezethet.

· Bársz technika: puha fogkefe 45fokosan menjen bele az íny alá a fogkefe vége. Szájseb

mőtötteknél.

· Nyelvtisztítás: hosszan belülrıl kifelehúzzuk a nyelvtisztítót.

· Lepedék festék: elektroszin piros festéső tabletta A régi plakkot sötétre festik az újat világosra.

1 tabletta 4 fele szakszerő elvágni étkezés után hazsnálni.

· Fogselyem: 20-30 cm kell letépni. Vannak ízesítettek is. Középsı újakra ki kell húzni végig

húzom, majd egy tisztább részt fogunk és megismételjük. Superfrossok ez keményebb, mint a

selyem. A fogak közé kívülrıl befőzöm és az összes fog lepedéket leszedi.

· Fogpiszkáló: elemes fogpiszkáló, cserélhetı fej, fogselymet is lehet bele tenni.

· Interventális fogkefe: állandó fogszab használják. Különbözı színőek a színek különbözı

vastagságot jelentenek.

· Indikátor csíkos fogkefe: jelzi, hogy meddig jó a fogkefe

· Fogszab fogkefe: a belseje rövidebb sörtés, mint a külseje, egyszerő felépítéső.


A táplálkozási szokások megváltoztatása:

A fogszuvasodás és fogágybetegségek megelızési lehetıséheit,a szénhidrátfogyasztásnak

tulajdonítanak.

A cukorka ill édességfogyasztás teljes kiküszöbölése azonban lehetetlen.

Az utóbbi évtizedben felvetıdött a száj baktériumai által nem bontható, savat nem vagy alig képezı ún

cukorpótló anyagok alkalmazásának lehetısége a cariespraeventióban.


Cukorpótló anyagok:

A cukorpótló elnevezéssel illetjük azokat az édes íz érzetét keltı anyagokat, amelyek lebontásuk során

az emberi szervezet számára ugyanannyi vagy hasonló mennyiségő kalóriát szolgáltatnak, mint a

szacharóz. A cukorpótló anyagok közül a legrégebben ismert a szorbit és a xilit.

A szorbit: fogszuvasodás megelızésének céljára elıször 1945-ben javasoltáık. 1929 óta svájcban

fogkímélı édesség a szorbitos édesség. Azóta európában is teret hódított magának.

A xilit: a természetben a sárga szilvában fordul elı. Mind a szorbitot, mind a xilitet az

élelmiszeriparban ma már mesterségesen állítják elı, mégpedig szorbitot glukóz, xilitet xilóz

redukciója útján.

A fogkímélı elnevezést azokra az anyagokra engedélyezték, amelyek elfogyasztása után 30 percen

belül a dentalis plakk pH-ja nem csökken 5.5 alá. A cukorpótló anyagok közül a xilitet a száj

mikroorganizmusai egyáltalán nem, a szorbitot csak csak részben és lassabban bontják. A cukorpótló

anyagok helyét és jelentıségét keresve a cariespravenetióban, mai tapasztalataink szerint alkalmazásuk

elsısorban a fıétkezések között fogyasztott édességekben látszik célszerőnek.

Az ajánlott évi optimális cukorfogyasztás 20kg/fı. A fıétkezések között gyakran fogyasztott édesség a

legkártékonyabb.


Ennek kiküszöbölése:

· Megfelelı nevelés és propaganda a tömegkommunikáció, édességfogyasztást propagáló

reklámokat egészségkárosító hatásúak, ezért be kell tiltatni.

· A fıétkezések között fogkímélı édességek fogyasztása (szacharóz mentesek)

· Megfelelı szájhigene

· Rendszeres fluoridos praeventio gyermekkorben a fogzománc erısítésére a tápanyagok károsító

befolyásolásával szemben


A fluoridok szerepe a fogszuvasodás megelızésében: A fluoridok alkalmazása több évtizedes

tapasztalatra tekint vissza világszerte és a fogászatilag fejlett országokban az utóbbi évtizedekben

észlelt cariesredukció elsısorban a fluoridok kiterjedt és következetes alkalmazásának tulajdonítható.

A fluor cariesprotektív hatása a következı okokra vezethetı vissza:

· A fogzománc ellenállóvá válik

· A fog áttörése elıtt endogén úton hat a fog keményállományára

· A fogáttörés után a fog felszínén hat

· A fog környezetének befoplyásolása útján at

· Gátolja a cukorbontás során egyes enzimek mőködését, a baktériumok anyagcseréjét

A fluoridos megelızés elvileg két úton lehetséges: szisztémásan (belsıleg) vagy lokálisan (külsıleg,

helyileg) ill a két eljárás kombinációjával. A fluoridok szisztémásan a fog fejlıdése idején, a

vérkeringés útján, lokálisan pedi a fog áttörése után , a fogzománccal való közvetlen érintkezés útján

hatnak. Az eljárások hatásmechanizmusából is következik, hogy az élet folyamán változik a különbözı

fluorid-praeventiós eljárások javallata, hatékonysága


A fluorid praeventio módszerei:

Ivóvíz-fluorozás: a mesterségesen fluordúsított ivóvíz A cariesintenzitás a nagyobb fluortartalmú

ivóvizet fogyasztó városokban kb 50%-kal csökkent a kontrollvárosok gyermekeinek fogazatával

összehasonlítva. A felnıttek fogait is védei.

A só fluordúsítása: jelentısen nıtt a jó fogú gyermeke aránya, a a maradandó fogazatban mintegy

50%-kal .

A tej fluordúsítása: nem változtatja meg a tej ízét. A lassabban fermentálódó tejcukor kevésbé

cariogen, a tejfehérjék és zsírok cariostaticus hatásúak is.

Fluortabletták alkalmazása mint a szisztémás fluoridos megelızés módja akkor jön szóba, ha a víz

vagy sófluorozás bevezetése nem valósítható meg.

Az adagolás kezdetétıl és tartalmától függıen. A praenatalis alkalmazás, azaz a terhesség alatt

elkezdett fluortablettaadás eredményeinek értékelése nem egysége, de a legtöbb országban nem tartják

kontraindikáltnak. A fluortabletták postnatalis alkalmazása, a fogak áttörése elıtt, születéstıl, de

legalább 1 éves kortól kezdve adva hatásos, és a tejfogazatban 50-80%-os cariesredukciót hozhat létre.

A maradó fogazatra kifejtett védı hatás akkor a legnagyobb fokú, ha azt kellı ideig a születéstıl

legalább a gyermek 6-8 éves koráig adják. Újabban szerepet tulajdonítanak a fogak áttörése után adott

fluortabletták helyi hatásának, a fluor beéppülését a maradó fogak zománcába. Ezért nem a tabletta

lenyelését, hanem azok lassú szopogatását javasolják, ami növeli a nyál fluor koncentrációját, és

tartósabb hatást biztosít. Fontos, hogy a gyermeke a tablettákat évente legalább 200 napon keresztül

kapják.


Helyi fluorid megelızés: Fluoros ecsetéles, öblítések, fogpaszta és zselé. Cariesredukció 20-50% közé

esik.


Szájöblítés fluorildatokkal: általában csoportos mdszerként alkalmazzák óvodákban vagy iskolákban,

felügyelet mellett. Leghatékonyabbnak a hetenként 0,2%-os Na F-oldattal végeztt öblítések

bizonyultak, a 10 ml oldtot mintegy 3-5 percig kell a szájban tartani.

Ecsetelés: fogorvosi kezeléshez kötött módszer, eredetileg 7,10,13 éves korban heti négy, egymást

követı ülésben végezték 2%-os NaF-oldattal.


Fluoridos fogpaszták: egyéni, otthoni használatra ajánlottak gyermek és felnıttkorban egyaránt. Az

iparilag fejlett országokban tapasztalt cariesintenzitás csökkentésében legnagyobb szerepet a

fluortartalmú fogpaszták megnövekedett alkalmazásának tulajdonítanak. A fluoridos fogpaszták

alkalmazásával mintegy 20-35%-os cariesredukciót lehet elérni. Ma hatásosabbnak tartják a szerves

amin fluoridokat tartalmazó fogpasztákat.

Fluoridos zselék: általában töményebb formában heti egyszeri alklamazásra szánva tartalmaznak

különbözı fluorvegyületeket (elmex zselé). Használhatók egyénileg, otthoni fogkefélés formájában

vagy csoportosan, iskolákban vagy rendelıben zselével bélelt mőanyag kanál felhelyezésével néhány

percre. Hazai viszonylatban az ivóvízfluorozás és tejfluorozás gyakorlatilag nem kerül szóba.

Megvalósítható azonban a só és a fluortabletta.


A szájhigiéne szerepe a praeventióban:

Dentális plakk kiküszöbölése. Mechanikus ill kémiai anyagokkal érdemes ellen harcolni.

Mechanikus módszerek egyszerőbb fajtái közé a fogselyem, az interdentalis fa és gumipálcikák,

használata tartozik, rendszerint plakkfestı anyagok alkalmazásával egybekötve. Növeli a mechanikus

plakktisztítás hatásosságát, ha azt gyermekkorban, iskolában, kollektív módon ellenırzéssel végzik.

A plakkra ható kémiai anyagok közül ma legismertebb a klórhexidin, amelyet a cariespraeventióban jó

eredményekkel alkalmaztak. Klórhexidinoldattal való öblítés csökkenti a nyálban és a plakkban lévı

mikroorganizmusok számát. Azonban arra, hogy a nyálkahártyát valamint a fogakat elszínezi,

ízérzészavarokat, továbbá toxikus és allergiás reakciókatokozhat, alkalmazásában óvatosságra intenek.

Legeredményesebbnek bizonyultak a cariespraeventióban, fluoridos öblítést vagy klórhexidines öblítést

is alkalmaznak. Ennek alapján tehát úgy látszik, módszerekkel együtt alkalmazva feltétele a

cariespraenetio hatékonyságának.


A caries megelızésének egyéb lehetıségei:

A primer cariespraeventio 3 fı tényezıjén kívül a következı eljárások kipróbálása folyik:

· Remineralizációs eljárások (felszínes szuvas elváltozás)

· Barázdazáró anyagok

· Immunizációs eljárások


Dohányzás és az alkohol hatásai:

a dohányzás kulcsfontosságú szerepet játszik a fogágypusztulás kialakulásában.

a dohányzás az egyik leggyakoribb rizikótényezı a fogágybetegség kialakulásában.

A dohányzás fogászati vonatkozású ártalmai nagyon sokrétőek. Az egyszerő fogelszínezıdéstıl, a

kellemetlen leheleten át, a felszínesebb vagy súlyosabb nyálkahártya elváltozásokon keresztül a

komoly fogínysorvadásig és az ezt követı fog elvesztéséig sok minden írható a dohányzás számlájára.

A dohányosoknál a már kialakult fogágy betegségek gyógyulása is lassabban megy végbe. Maga az

ínygyulladás enyhébb, ez nem jó hír, mivel az immunvédekezés gyengeségét jelzi. A nikotin károsítja

az ínyben lévı sejteket, vérereket, ezzel az íny keringését is lassítva, amitıl a gyulladás - ami

természetes védekezı mechanizmus lenne - nem a kellı mértékben alakul ki, nem védi a szervezet

magát elég hatásosan a károsító ágensek ellen.

a legtökéletesebb szájápolás és rendszeres fogorvosi és dentalhigiéniai kontroll mellett is fellép a

dohányfüst immunkárosító hatása! Az igazi megoldás a cigarettáról való lemondás, mely nem csak a

fogak, hanem az egész szervezet (tüdı, szív, agy, vérerek, stb.) egészsége szempontjából fontos.


FONTOS!A dohányzás komoly rizikótényezıt jelent a fogpótlások készítése esetén is. A

hagyományos hídpótlások elkészítése esetén a hidak várható élettartama rövidebb, mivel a hidat tartó

pillérfogak meglazulása hamarabb várható. A gyorsabb tapadásveszteség következtében a fognyaknál a

korona széle mind a hagyományos, mind a vállas csiszolás esetén hamarabb visszahúzódik,

kedvezıtlen esztétikai eredményt okozva ezzel.Megfelelı csontkínálat mellett is elıfordulhat, hogy

komoly dohányzás esetén az implantológus szakorvos nem javasolja, illetve nem végzi el az

implantátum (mőgyökér) beültetését a magas rizikófaktor miatt. Ilyen esetben implantátumok helyett

egy másik, az ínyviszonyoktól kevésbé függı, olcsóbb megoldást (kombinált fogsor, kapcsos fogsor,

teleszkópos fogsor) javasolhat a fogak pótlására. Egyéb gafanatos megbetegedéseket is okzthat pl,

tüdırák, nyelıcsı rák, gége rák.


Alkoholizmus

. Az alkoholfüggıség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függıséget a toleranciafokozódás

(egyre nagyobb mennyiségek ivása ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a

szokottnál kevesebb mennyiségő alkohol fogyasztásakor jelentkezı megvonási tünetek jellemzik.

Testi tünetek: A lelki és szociális károsodásokkal párhuzamosan jönnek létre a testi károsodások,

melyek gyakorlatilag az összes szervre kiterjedhetnek.

Az arcon apró hajszálér-tágulatok, néha borvirágos (vöröses) arc jelenhet meg. Súlyos esetben a

májzsugor következtében kialakuló úgynevezett csillag-naevusokat észleljük a hasfal és a mellkas

bırén. A gyomor-béltraktus gyakran érintett, kellemetlen szájszag, gyulladásos tünetek lehetnek jelen.

Gyakori a gyomorhurut, gyomorfekély, ennek következtében hányinger, hányás, gyomorfájás,

étvágytalanság jelentkezhet.

Csecsemıknél

A rágóizmok nem kielégítı mőködésének hatása már csecsemıkorban érvényesülhet a fejlıdı

állcsontokra.A természetes táplálás ebben is segíti a fejlıdésüket: az anyamellrıl való szopás aktív

izommunkát igényel a csecsemı részérıl. Ez az aktív izommunka elengedhetetlenül szükséges a

fogazat és az állcsontok normális fejlıdéséhez.A mesterséges táplálást szolgáló cumisüvegbıl bıven

ömlik a tej, ezért a csecsemı nem kényszerül aktív izommunka végzésére. Mivel a cumisüvegbıl

folyamatosan iható a tápszer vagy a tej, elmarad a fogazat és állcsontok fejlıdésének legfontosabb

funkcionális ingere.A hibás izomfunkció kihat a fogsorok és állcsontok fejlıdésére is, megzavarja

annak normális menetét, minek következtében fogazati rendellenességek alakulhatnak ki.


Ilyen rendellenességek lehetnek például a következık:

- magas gótikus szájpadlás, keskeny fogívekkel

- mélyharapás

- alsó állcsont normálisnál hátrább helyezıdése

Ezeket késıbb már csak fogszabályozással lehet megoldani, ezért is nem lehet eléggé hangsúlyozni az

anyamellrıl való szoptatás fontosságát - még a fogak megfelelı fejlıdése szempontjából sem.

Tipegıknél

A szoptatási idıszak után a normális rágóizom-funkciót a kiadós rágás biztosítjaA szoptatási idıszak

minimum 6 hónap, de minél tovább szoptat a kismama annál jobb. Amikor megjelennek az elsı

tejfogak, a szoptatás mellé olyan ételeket is adni kell a gyermeknek, amelyhez aktív rágás szükséges.

A pépes ételek mennyiségét a lehetséges minimumra kell csökkenteni.

Legjobb az ételt összedarabolni a turmixolás helyett. Ha a gyermeknek már vannak fogai, akkor

étkezések között nassolás helyett érdemes nyers zöldségeket (pl. répa, karalábé) és gyümölcsöt

(alma, körte) adni a kezébe, hogy azt rágcsálja.

A rágásnak kisgyermekkorban különösen fontos a fogtisztító szerepe is, ugyanis ilyenkor még a

gyermek nem tudja hatékonyan tisztítani a fogait.


A caries és a paradontopathiák megelızésének lehetıségei és módszerei:

· A táplálkozás befolyásolása, ezen belül fıként a szénhidrátfogyasztás mennyiségi és minıségi

átállítása útján.

· Fluoridok általános és helyi alkalmazása azománc ellenálló képességének fokozására.

· A szájhigénés módszerek, amelyek elsısroban a foglepedék eltávolítása útján hatnak.

A primer praeventio e módszeretit feltétlenül ki kell egészíteni a korai és megfelelı gyermekfogászati

ellátással és gondozással. A fogágybetegség alapvetıen jó szájhigénével, redszeres és gondos

szájápolással elızhetı meg.


A táplálkozás befolyásolása a dentalis plakk kialakulására:

A táplálkozási tényezık szerepe a fogszuvasodás és fogágybetegségek keletkezésére már a

táplálékfelvétel pillanatában megkezdıdik. A táplálékfelvétel módja, mennyisége, gyakorisága, a

táplálék szájban való tartózkodásának ideje egyaránt hatást gyakorol a fogakra és az ínyre.

A táplálék lokális hatását egyrészt fizikai konzisztenciája, másrészt kémiai összetétele ill anyagai

lebontási termékei útján fejti ki.

A rostdús , fibrosus, erıs rágást igénylı tápanyagok fizikailag tisztító hatást fejtenek ki a fogazatra és

az ínyre, megakadályozzák a dentalis plakk akkumulációját. A fejlıdı országok erıs rágáshoz szokott,

rostdús ételeket igen, de finomított szénhidrátokat nem fogyasztó népessségének fogazata ma is

egészségesebb, mint a civilizált országok lakosaié. A rostos ételek csak a rágásban részt vevı

fogfelszíneken akadályozza meg a plakk felhalmozódását, viszont éppen a caries keletkezése

szempontjából fontos fognyaki és fogak közötti plakk keletkezését nem befolyásolja. Ezért a rostdús

ételek rágása nem pótolhatja a rendszeres fogtisztítást.

A puha , tapadós konzisztenciájú tápanyagok elısegítik a plakk keletkezését.

A táplálék kémiai összetétele folytán jelentıs kémiai hatást gyakorol a dentalis plakk kialakulására,

mivel a tápanyagok a nyállal együtt kedvezı táptalajt jelenthetnek a plakkbaktériumok számára. A

lebomlási végtermékek kiválasztása során a bacik fajtájtól függıen, toxinok termelıdnek, amelyek az

ínygyulladás kiváltói, vagy savak, melyek a szuvasodási folyamat megindításában szerepelnek, a

táplálkozási tényezık a caries keletkezésében nagyobb szerepet játszanak.


Táplálkozás és fogszuvasodás:

Általános táplálkozástani szempontok, a fogszuvasodás megelızése szempontjából megfelelı étrend és

az egyes élelmiszerek fogszuvasodást okozó hatásának meghatározási módjai. Az iparilag fejlett országok utolsó két-három generációjának életében a táplálkozásban két jelentıs változás következett

be:

· A megfelelı ételekhez való hozzájutás, a megfelelı idıben

· Gyors kaja

Elérendı célok:

· Daginak fogyás

· Zsírbevitel csökkentése

· Cukorfogyasztás mérséklése

· Teljes kiörléső termékek fogyasztása

· Alkoholizálás mellızése

· Sóbevitel csökkentése


A különféle tápanyagok hatásukat a fogazatra elvileg kétféle módon fejthetik ki:

· A táplálék szja vétele után helyileg a fogakon és azok környezetében a felszívódás elıt

· Felszívódás után

A táplálék fogáttörés elıtti hatásai az intrauterin életben az anyai szervezeten keresztül érvénesülnek a

placentán átjutnak azok az anyagok, amelyekre a magzatnak szüksége van. A csecsemı táplálásban

fontos a fehérjedús étel, valamint mészsók és egyes vitaminok kellı arányú bevitele. A fehérjék

védıszerepét a caries vonatkozásában bizonyították.

A fluorid befolyáspolja endogén úton a táplálékkal bevitt fluorid a fogzománcaba beeépülve, azt

savakkal szemben ellenállóbbá teszi.

Döntı szerepet tulajdonítanak a caries keletkezésében a szénhidrátoknak mivel több tényezınek is oki

szerepe van:

· Szénhidrátok mennyisége

· Szénhidrátok összetétele

· Gyakorisága

A szénhidrátok mennyiségi bevitelének változásait embereken igen nehéz vizsgálni. Az egy fıre esı

évi cukorfogyasztás és a caries intenzitás között szoros összefüggés észlelhetı.

1954-ben vizsgálták a cukorfogyasztás emelkedése a caries intenzitás növekedésével jár. Nemcsak a

mennyiségtıl, hanem az adagolás módjától is függ. Fıétkezés után elfogyasztott cukor mennyisége

nem befolyásolta a caries intenzitást. A tapadós karamell, bonbon fıétkezés között fogyaszta a

legkárosabbak. Azért mert a tejsav hatására a dentalis plakk ph-ját az ún kritikus 5.5 ph alá csökkenti.

A zsírok: bevonó, védı hatásuk folytán kedvezıen befolyásolják a caries kialalkulását. Földimogyoró

beiktatása a táplálékba csökkenti a caries intenzitást, ezt a hatást embereken is megerısítették.

Csokoláséval bevont édességek cariogen hatását kisebbnek találták, mint a csokoládé bevonat nélkül

fogyasztottakét. A csokoládé kevésbé bizonyult cariogennek a savanyúcukroknál és karamellánál ami a

kakó nagyobb zsírtartalmának tulajdonítható.

A kemény rostdús ételek erısebb rágást igényelve egyrészt fokzott tisztító hatást fejtenek ki a

fogazatra, másrészt a nyálelválasztás fokozásával növekszik a nyál hígító hatása a lepedékekre,

savakra.

Ezzel szemben állnak azonban a kémiai hatások: az alma fogyasztása után keletkezı sav éppen a

cariogen hatást fokozhatja, kedvezı fizikai tulajdonságai ellenére. Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy

az étkezések végén elfogyasztott földimogyoró vagy sajt meggátolja az édességek által okozott ph-esést

a dentalis plakkban.

Szervezeti és egyéb befolyásoló tényezık szerepe a fogszuvasodás és a fogágybetegségek

kialakulásában.


A caries és a paradontopathiák etiológiájában a mai felfogás szerint elsısrorban az exogén hatások így

a mikrobiológiai flóra, a dentális plakk keletkezése, a táplálkozás játsszák a legnagyobb szerepet.

Szervezeti tényezık:

· Helyi: a fogazat ill a fogak makroszkópos sajátosságai

· Általános: genetikai adottságok: alkat, öröklés

· Egyéb befolyásoló tényezık: földrajzi elhelyezkedés, szociális-gazdasági tényezıl.

Általános szervezeti és egyéb befolyásoló tényezıket szekunder faktoroknak tartjuk a caries

kialakulásában.


Bıvebben tehát:

Helyi szervezeti tényezık: a fogazat morfológiájában bekövetkezı , a normálistól eltérı változások

makroszkopikus és mikroszkopikus jellegőek lehetnek. A makroszkopikus változások a következı

számbeli, nagyságbeli és alaki rendellenességek, beleértve a fissuraalakok módosulásait. A

mikroszkopikus változások zománcdefektusként jelentkeznek, gyakran makroszkopikus változásokhoz

és más befolyásoló tényezıkhöz kapcsolódva.

Általános szervezeti tényezık: hajlamosító tényezık, amelyek örökölhetık, és így az adott egyén

fogszuvasodásra vagy fogágybetegségre való hajlama nagyobb lehet, mint átlagé. A hosszúkás

koponya, keskenyebb állcsontok: ennek következtében az egyes fogakon hamarabb kialakul a

szuvasodás és a fogágybetegség. Széles koponya, széles mandibula, jól fejlett rágóizmok, masseter

típusú rágás jellemzı, rendszerint kevésbé carieses, aminek okául a jobb rágást , a jobb fogtisztulást

hozzák fel. A fogak alakja ill anatómiai adottságai, amelyek ugancsak örökölhetıek, valamint a zománc

strukturális tulajdonságai is befolyásolják a cariesre való hajlamot.


A táplálkozási szokások, a testtömeg, a testmagasság az alkat, az étkezési szokások és az általáson

ellenálló képesség is. A fogak méretét a fajtára jellemzınek tekintik.

Életkor, Nem: a nık maradó fogai caries veszélyesebbek, mint a férfiaké pl, terhesség. A terhességgel

összefüggésben új cariesek csak bizonyos hajlamosító körülmények között keletkeznek ilyenek a

táplákozás és a nyálösszetétel megváltozása terhesség alatt hiányos szájhigéne, általános betegségek. A

hormonalis tényezık és a rossz szájhigéne miatt létrejöött terhességi ínygyulladás, a gyuladt

ínytasakból történı fokozott secretio elısegíti a plakk képzıdésé, amelynek szerepe lehet a caries

progressziójában ill új cariesek keletkezésében. Ehhez hozzájárulhat a terhes nık nyál- Ph értékének

kisebb volta és a menövekedettt Lactobacillus szám ez utóbbi, a terhesség alatti helytelen

táplálkozásnak fokozott édességfogyasztás is következménye lehet.

A nyálnak mint helyileg ható szisztémás tényezınek, jelentıs szerep jut a caries kialakulásában ill

kialakulásának meggátlásában.

A nyálnak azon enzimei, amelyek a szénhidrátbontásban részt vesznek, szintén elısegítik a caries

keletkezését, mert minél nagyobb a nyál amiláz és maltázaktivitása, annál gyorsabban bontja a táplálék

poliszacharidjait diszachariddá, majd monoszachariddá és ezek savi végtermékeikkel a caries

keletkezését elısegítik. A cariest gátló tényezık közül elsısorban a nyál hígitó hatását kell

megemlítenünk. A nyál mennyisége fontos tényezı a lepedék ill a savak hígításában.










Weblap látogatottság számláló:

Mai: 605
Tegnapi: 500
Heti: 1 105
Havi: 11 771
Össz.: 3 525 763

Látogatottság növelés
Oldal: Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások 7. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2017 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: egèszsègügy szeleltiv hulladék gyüjtès - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »