Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások
3. kidolgozott tétel
Gyermekfogászati rendelıben, általános iskolai alsó tagozatos tanulók szőrési feladatainak ellátásával bízzák meg. Az elıkészületek során a fogorvos tájékoztatást kér a feladattal kapcsolatban. Tájékoztassa a fogorvost a feladattal kapcsolatos teendıkrıl, tudnivalókról!
Fogazati állapot felmérése
index
• Klinikai megfigyeléseket, méréseket számszerő formában fejez ki, ami lehetıvé teszi az azonos
módszerrel kapott értékek mennyiségi összehasonlítását
Indexekkel szembeni követelmények
• Egyszerő alkalmazás
• Gyorsan elvégezhetı
• Kis eszközigény (egyszeri használat)
• Reprodukálható, könnyen elvégezhetı
• Pontos kritériumok szerint végzett
• Statisztikai analízisre alkalmas
• Páciens által könnyen akceptálható
Indexfelvétel módjai
• Fogak nyálmentesítése, letörlése
• Inspectio
• Palpatio szondával (CAVE caries incipiens)
• Fogselyem
• Korona – felvétel (RTG)
• Száloptika (carieses lesio sötétebb)
• A caries (kivéve az incipiens formát) maradandó nyomokat hagy a fogazatban, melyek
irreverzibilisek és hosszú idı eltelte után is regisztrálhatók, kezeletlen carieses lesio, tömés,
koronázott vagy elvesztett (eltávolított) fogak formájában
• Cariesben megbetegedett fogak regisztrálására a DMF mérıszám terjedt el, ezt fogadták el
nemzetközi viszonylatban
• Cariesben megbetegedettnek tekintjük a szuvas (D=decayed), a tömött (F=filled) és a hiányzó
(M=missing) fogakat és felszíneket
• Egyénre vonatkoztatva ezek összegét DMF-számnak, csoportok vizsgálatakor osztva a DMFszámok
összegét a vizsgált egyének számával DMF-indexnek nevezzük
• DMF-index megadja a kumulatív carieses laesiok mennyiségét a vizsgált populációs mintában
• DMF-T: megbetegedett fogak száma alapján értékelünk
• DMF-S: fogfelszínek szerint értékelünk (pontosabb)
– A megismételt vizsgálatok esetén az idı függvényében bekövetkezı változásokról ad
felvilágosítást
– Hiányzó és a koronázott fogat és radixot három carieses felszínként számoljuk
A cariesdiagnosztika módszereinek fejlıdésével és finomodásával az utóbbi években vannak
törekvések arra is, hogy a D-komponens (D=szuvasodás) alosztályait is figyelembe vegyük
– D1 – D2: zománcra terjedı caries
– D3 – D4: dentinbe terjedı caries
tejfogazatban
• df-t index
• def-t index („e”=extractiora indikált fog)
• df-s index
• def-s index
• A tejfogak kihullása, ill a fogváltással kapcsolatos változások miatt a hiányzó tejfogak carieses
érintettségének megítélése lehetetlen
Cariesszaporulat
cariesprevalencia
• Adott idıszakban kialakult új carieslesiok számát jelzi egyénekre és csoportokra vonatkoztatva
Cariesfrekvencia (gyakoriság)
• Adott népességcsoportban a vizsgálat idıpontjában a carieses személyek arányszámát jelenti
• Közelmúltig a civilizált országokban a cariesfrekvencia csaknem 100%-os volt, ami e fogalom
használatának jelentıségét csökkentette – prevencio hatására a carismentes egyének számának
emelkedésével ismét fontossá vált
• 100 vizsgált személybıl hánynak van lukas foga
– 4 éves korban: 40 – 50%
– 5 - 6 évesen: 80 – 85%
– 10 éves korban: gyakorlatilag 100%
• Cariesintenzitás
– A megbetegedett fogak száma, a fogazat megbetegedésének súlyossága a vizsgálat idıpontjában
• Cariesincidencia
– Azon személyek száma/aránya, akiknél adott idıszak elteltével (általában 1 év) új carieses lesio
fejlıdött ki
• Cariesintenzitás
– A megbetegedett fogak száma, a fogazat megbetegedésének súlyossága a vizsgálat idıpontjában
• Cariesincidencia
– Azon személyek száma/aránya, akiknél adott idıszak elteltével (általában 1 év) új carieses lesio
fejlıdött ki
Gyökércaries (RCI)
• Katz által kidolgozott (1980)
• A carieses gyökérfelszínek és a gingivarecessziót mutató fogfelszínek arányát fejezi ki
Plakk - index
• Minden fog buccalis – oralis felszínén értékeli a plakkot 0 – 5-ig a kiterjedése alapján
– 0= nincs plakk
– 1= plakk fedi a fog egyik approximalis felszínét
– 2= plakk fedi mindkét approximalis felszínét, de a marginalisan nem ér össze
– 3= a kétoldali approx.plakk marginalisan összefolyik, nem éri el a korona 1/3-át
– 4= plakk fedi a korona több, mint 1/3-át
– 5= plakk fedi a korona több, mint 2/3-át
Ínyvérzési index (Mühlemann)
• Alapja: ínygyulladás legkezdetibb szakaszában az íny sokkal korábban válik érzékennyé, minthogy
tünetet okozna
– 0= gyulladásmentes ínyszél, a sulcus gingivae kíméletes szondázásakor nem vérzik
– 1= látszólag gyull.mentes, szondázáskor 1 – 15 mp-ig tartó enyhe vérszivárgás indul
– 2= íny szemmel láthatólag gyulladt, szondázásra ínyvérzés
– 3= íny gyulladt, ödémás, haragos vörös, kifejezett vérzés
– 4= szondázásra vérzés, ödéma esetlegesen színváltozás
– 5= spontán vérzés, erıs ínygyulladás, fekély
Papillavérzési index
• Ínyvérzési index továbbfejlesztett változata
• Gingivitis papillák tájékán kezdıdik – kezdeti stádiumban pontosabb
• Tompa hegyő parodontalis szondát bevezetjük a gingivalis sulcusba és a foggal párhuzamosan a
papilla irányába mozgatjuk
• Pozitív eredmény esetén 15 – 20 sec-on belül ínyvérzés indul
Papillavérzési index értékelése
0= sulcus nem vérzik
1= izolált vérzési pontok, rövid vérzési vonalak a papilla mentén
2= hosszabb vérzési vonalak a papilla két oldalán
3= interdentalis háromszög a szondázás után azonnal megtelik vérrel, a vércsík lassan a marginalis íny
iráníába mozog
4= erıs vérzés szondázás közben, a vér megtölti az interdentalis háromszöget, marginalis ínyen tovább
csordogál
A körzeti fogorvoshoz melyik iskola tartozik mkörzetileg az megy oda 6 havonta szőrıvizsgálatra.
Ilyenkor felmérik a diákok fogazati státuszát pl, a maradó fogak zsigmondi keresztes jelölése
J: 10 felsı B: 20 FELSİ
J: 40 ALSÓ B: 30 ALSÓ
Mivel ált iskolásokról van szó a vegyes fogazat még fent áll azaz vannak még tejfogaik ezek jelölése:
J: 50FELSİ B:60 FELSİ
J: 80 ALSÓ B: 70 ALSÓ
Az ambulláns naplóba a tejfogazat jelölése római számokkal törénik pl, VI ez egy 6-os fog
A gyermeket motiválni kell hiúság érzet felkeltése.