Egészségügyi tananyagok mindenkinek
“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Interakció az egészségügyi ellátásban
13. kidolgozott tétel
Szeptember elején, iskolai közösségben, csoporton belüli villongások, erőviszonyok felmérése zajlik a társak között. Szülői értekezlet előtt beszélgetés alakul ki a szülők között. Nyilvánítson véleményt a helyzet pszichológiai hátteréről!
A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki:
- a csoporton belüli tagolódás
- csoporttagok egymáshoz való viszonya
- csoporttagok egymást erősítő tényezői
- szerepek, szerepkonfliktusok
___________________________________________________________________________
Csoporton belüli tagolódás:
Szerepek a csoportban
§ formális és informális vezető
§ a szakértő
§ a megmondó ember
§ a feszültségoldó (vicces)
Csoporton belüli differenciálódás
§ Sztár-helyzet - az egyéni érdek érvényesül a csoportérdek felett
- Peremre kerülés - a csoportnormákhoz adaptálódni nem tudó, gyenge érdekérvényesítő tag.
- Bűnbakképzés - az elégtelen problémamegoldó képességű csoport, a perifériára szorult tagjára hárítja a felelősséget.
Attitűd szerint:
1. Konstruktív – pozitív (építő)
- Kezdeményező
- Véleménynyilvánító
- Kérdező
- Informátor
- Szabályalkotó
- Általánosító
- Engedelmeskedő
2. Destruktív – negatív (romboló)
- Akadékoskodó
- Vetélkedő
- Mindentudó
- Hírharang
A csoportok egymáshoz való viszonya:
A VEZETŐ Jellemzői: kapcsolatorientált vagy teljesítményorientált
A vezető és a csoport (a csoportba került vezető és a csoport viszonya, vezetői magatartások)
- parancsoló
- Tulajdont megszerző (A mindkét esetben a vezető látszólag erősebb, mint a csoport tagjai, de valójában gyengébb, mert alkalmazkodni kényszerül a csoport tradícióihoz, tevékenységeihez)
- A vezető: elfogadja a tradíciókat és megváltoztatja azokat
- A csoport: elfogadja a változásokat, és új tradícióként honosítja meg
Vezetés módja
- a vezetőnek hozzá kell járulnia, hogy a csoporttagok lehetőséget kapjanak: szükségleteik kielégítésére a csoporttagok között a kommunikáció és az érzelmi viszonyok pozitív irányban fejlődjenek. Ezt elsősorban vezetési stílusával biztosíthatja.
Csoportnormák:
- a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, elvek, értékítéletek rendszerét értjük. Ezek legtöbbször erkölcsi színezetűek.
Jellemzői:
- A normák interakciók eredményeként alakulnak ki
- Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek.
- Olyan csoport követelményként funkcionálnak, amelyet a csoport egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. A csoportban maradás feltételét képezik, de a bekerülésnél is viszonyítási alapul szolgálnak.
- Megtagadásuk vagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás.
- A csoportnormák csoport nyomásként hatnak a tagok viselkedésére, s ezáltal a csoportösszetartó erőt is fokozzák.
A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg:
1. Kevésbé fejlett csoportban: a tagok kényszerből tartják be a normákat.
- vagy azért, hogy konfliktusokat kerüljenek el.
- vagy a félelem készteti őket az engedelmességre.
- Ez a „csoportfegyelem”
2. Fejlettebb csoportban: a csoporttagok belső meggyőződéséből fakad.
- Ekkor beszélünk „csoportmorál”-ról.
- amíg nincsenek normák, a csoporttagok bizonytalanok
- a munkavégzés előtt kell kitalálni őket
- amikor új csoportba kerülünk, előzetes elképzeléseink vannak
- vannak pozitív és negatív normák (mit kell és mit tilos)
- vannak előíró és leíró normák (leíró pl. megkérdezni a másikat, hogy hogyan telt a hétvégéje)
- a teljesen beszabályozott csoportokat a legtöbben nem viselik el (pl. szekták)
- a normákat soha nem írják le, csak akkor fogalmazzák meg, ha valki megszegi őket
- minden csoportban van 1-2 ember, aki képviseli a normákat
- ha a normák kialakultak, sokáig maradnak (pl. férfiakat szívesebben választanak főnöknek, mint nőket)
Csoportérték: A csoportértékek kategóriájába tartozik a kollektív tevékenység eredményeként keletkezett minden olyan teljesítmény, amelyre a csoport büszke lehet, amely a csoport, a közösség fejlettségének mutatója.
Csoportértéknek számítanak:
- pozitív hagyományok
- a „mi-tudat”
- színvonalas normák
- kiegyensúlyozott légkör
- stabil érzelmi struktúra
Csoporttagok egymást erősítő tényezői:
Csoporthatékonyság eredményesség - „ Egységben az erő”, tartja a közmondás.
A csoport eredményességétől függ.
- Rábízott feladat megoldásának sikere
- A csoport megtartó ereje
- Fejlődés
- A tagok elégedettsége
- Együttműködési hajlandóság.
1. Additív: munka esetében a kollektív erőkifejtésben megsokszorozódnak az egyéni teljesítmények, s ez fokozza a hatékonyságot. Pl.: katasztrófák idején a mentés, ill. romeltakarítás
2. Diszjunktív: jelleg esetén a csoport teljesítménye azon áll, hogy a leginkább teljesítőképes tag mit produkál. ( Kérdés tehát: szabad-e egy iskolai osztályból a leginkább teljesítő tanulót, tanulókat kiemelni ilyen, vagy olyan okok miatt, nem sérül-e túlzott mértékben a csoport hatékonysága? )
Az egyén csak jól működő csoportban érzi jól magát, mivel itt valósulhat meg, hogy mindenki nyer. Törekednünk kell, hogy a csoport, aminek tagja vagyunk, de a gondozottak csoportja is "az én győzöm, te is győzöl" elve szerint működjön.
A csoporton belül kialakult közvélemény teljesen sohasem egységes, de akkor igazán hatékony, ha a csoportot érintő lényeges kérdésekben többségi véleményt tükröz.
Szerepkonfliktusok
1. Személy-szerep konfliktusok
- egyik válfaja a túlterhelés
- a személy túl sok kötelezettséget vállal, s így nem tud mindegyiknek megfelelni
- másik válfaj amikor a személynek valamely értékét, hitét, belső meggyőződését kell feláldoznia a szerep teljesítésekor
2. Szerepek közötti konfliktusok
- jellegzetes a nő emancipációja
- a női családi szerepek ütköznek a foglalkozási, hivatási szereppel
- konfliktusforrást okozhatnak a házasságon kívüli viszonyban és a házasságban lévő kötelezettségek
- ezek kiváltó oka a szerepstruktúra konfliktusa - közvetett közösségi kapcsolati struktúra közvetlen társadalmi kötelékrendszerré alakul át
3. Szerepen belüli konfliktusok
- középvezető, a beosztottak és főnökök elvárásai
- a második típus amikor a szerep komplementer szerepének betöltője ellentmondásos elvárásokat támaszt
- főnök megkér valamire amit nem lehet legálisan, de figyelmeztet arra, hogy elvárja a legalitást
- marginális ember szerepe - az idegen az elhagyott és a bekerülni vágyott két csoport között
A szerepkonfliktus elviselése
1. a figyelem megosztása
a személy kiiktatja tudatából az ellentmondást míg az egyik szerepét végzi
2. ideológiakovácsolás
a személy a konfliktusos tényezőket átértékeli, megmagyarázza önmagának, hogy mért kénytelen egymással összeegyezhetetlen igényeket kielégíteni
3. kompromisszumképzés
a személy konfliktusos szerepét átalakítja, és nem végez összeegyezhetetlen műveleteket
4. kábítás
a konfliktus élményétől a személy megszabadulhat kábítószerek, nyugtatók, alkohol segítségével
5. menekülés
a konfliktusos helyzet elhagyása, emigráció, esetleg öngyilkosság
Személyiség és szerep
- a személyiség több mint a szerep által megszabott tudati és viselkedési konstelláció
- előfordulhat a szereppel való teljes azonosulás - bűnözők, portás
- helyzetfüggő szerepek - csak akkor és annyiban aktualizálódik a személyben, amennyiben arra szükség mutatkozik
- inkognitó - a személy távolítja magától szerepeit
- játékos inkognitó - személy teljesíti szerepét, de metakommunikatív úton közli, hogy nem azonosul vele
- morális inkognitó - a szerep tudatos tagadása, más értékrend követése, mint amit a szerep követel
- szerepfelborítás - a szereptávolítás társadalmi cselekvéssé fordítása, forradalom
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 87
Tegnapi: 409
Heti: 87
Havi: 13 100
Össz.: 4 809 867
Látogatottság növelés
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu