Interakció az egészségügyi ellátásban
12. kidolgozott tétel
Intézményében egy új csoportot hoznak létre, melynek hatékony működéséhez elengedhetetlen a tagok összehangolt munkája. Az első megbeszélésen melyet Ön vezet, a csoportkohézió kerül szóba. A beszélgetés során az alábbi szempontokat érintse: társas kapcsolatok, csoport, csoportok jellemzői, csoportdinamika, a csoportokat alakító tényezők
Társas kapcsolatok: Az ember társas lény, kapcsolatot embertársaival a kommunikáció révén tud tartani. Az emberi lét szempontjából tehát a csoport, a csoportviselkedés egy nagyon jellemző magatartási forma.
Mivel életünket társadalomban éljük, így állandó kapcsolatunk van valamilyen csoporttal, pl. : sorban álláskor, munkahelyen, moziban
Az emberismeret egyik fontos tényezője a társas helyzet, a csoportban elfoglalt hely. Ezt nevezzük szociometriai pozíciónak.
Más a szociometriai pozíciója annak, aki népszerű, s megint más annak, akit többen elutasítanak. Ha valakinek a szociometriai helyzetét a fenti szempontok alapján meghatározzuk, ez igen sokat mondhat az illető személyről. Egy személynek feltárhatjuk a teljes társas kapcsolati rendszerét. A kapott eredményeket egyrészt mennyiségileg értékelhetjük: menyire kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a személy. A másik szempont a minőség: milyen a kapcsolatok érzelmi ereje, intenzitása.
A csoport fogalma: egymással társadalmi kapcsolatban lévő emberek struktúrája, ahol társadalmi, egyéni interakció és kommunikáció zajlik.
A csoport funkciója: szerveződés, összekötő az egyén és a társadalom között. Személyiség meghatározó. Jellemző az egyénre, hogy milyen csoport tagja. (ön-meghatározás) normarendszert, tapasztalatrendszert és tevékenységi rendszert közvetít
Csoport jellemzői: A társadalmi célok, normák, szabályok magatartásirányító mechanizmusai a csoportokon keresztül jutnak el az egyénig.
A csoportot egyrészről szociális jellege, másrészről társadalmi tartalma határozza meg. Társadalmi tartalma a cél, amelyre a csoporttagok tevékenysége irányul, pl. versenyen való sikeres szereplés.
A cél meghatározza a csoporttagoknak a cél elérésére irányuló magatartását.
A csoporton belül a tagok együttműködnek, tevékenységük összehangolt. Ezért a csoportot a szervezettség jellemzi.
A csoporton belüli szerkezetet, a tagok elhelyezkedését, az alá-fölérendeltségi viszonyokat nevezzük csoportstruktúrának. A csoportstruktúrán belül minden egyénnek megvan a maga meghatározott helye, s ezzel valamilyen státusa. A csoport tehát kijelöl tagjai számára valamilyen státust, és ennek megfelelő szerepviselkedést vár el tőlük.
A csoport típusai (alakító tényezők)
→ A csoport két alapvető típusa az elsődleges és a másodlagos csoport.
1) Elsődleges (primer) csoport: olyan általában kis létszámú csoport, amelyre az intim „szemtől szembe” kapcsolatok, a tagok közötti közvetlen érintkezés jellemző. Az ilyen kapcsolatok általában tartósak, a tagok között tevékeny együttműködés tapasztalható.
Nagy szerepük van a személyes érzelmeknek, ilyen csoport például a család, a baráti kör.
Minél jobban növekszik a csoport tagjainak létszáma, annál nagyobb fokú centralizálódás és differenciálódás figyelhető meg.
2) Másodlagos (szekunder) csoport: olyan, általában nagy létszámú csoport, amelyben a tagok között szervezeti kapcsolat van. A személyek között nincs közvetlen kontaktus, s nem jellemzőek a személyes érzelmek sem. Ilyen például az iskola.
→ A csoport szerveződése, belső szerkezete alapján megkülönböztetünk intézményes és spontán csoportot.
1) Intézményes (formális) csoport: „hivatalosan” rögzített, formailag meghatározott szerkezettel rendelkezik.
A csoporton belüli szerepek meghatározottak, nem alkalomszerűen jönnek létre. Például ilyen egy labdarúgó csapat, mert működésük társadalmilag szabályozott.
2) Spontán (informális) csoport: nem hivatalosan létrehozott, nem szabályozott szerkezetű csoport. Az intézményes kereteken belül,, spontán módon kisebb társulások jönnek létre a tagok közötti közvetlen, személyes kapcsolatokon alapulva. Így például az osztályon belüli kisebb baráti körök.
Csoportdinamika
Minden csoportban megindul egy másfajta, vízszintes tagolódás is az alá-fölérendeltségi viszony mellet, amely a társas alakzatban elfoglalt hely és az egyéni tulajdonságok különbségét élezi ki.
Ez a differenciálódás a szerepképződés.
A csoportban elfoglalt helynek megfelelő, a csoport által elvárt viselkedés a csoportszerep. Amikor a csoport meghatározott szerepeket kialakít, elvárásokat rögzít, ezzel a közösség rendjét alakítja ki.
Minél árnyaltabbak, pontosan körülhatároltak a szerepek, annál inkább fejlett a csoport, s többnyire annál jobban érzik benne magukat az egyes személyek.
Minden csoport állandóan változásban, mozgásban van.
A csoporton belüli történéseket, változásokat nevezzük a csoport dinamikájának (mozgásának).
Megmutatkozik a csoportdinamika a szerepek egyre nagyobb fokú differenciáltságában, a csoporton belüli vízszintes irányú tagolódásban. Állandó „mozgás” tapasztalható rokonszenvi-ellenszenvi kapcsolatokban, és változik, formálódik a közvélemény, az érték- és normarendszer alakulásával. Ezek a változások lehetnek pozitív, előremutató, a csoportkohéziót erősítő – de lehet hátravivő, bomlasztó is („klikkesedés”).
→ a csoportdinamika lényegét adják: A csoportdinamika a csoportokban zajló folyamatok összessége: Olyan erők, amelyeket minden pszichológiailag leírható változások hívnak elő, pl.: csoportképzés, szerepfejlődés, vezetés, hatalom, befolyásolás.
→ egyik csoportban pl. gyors a viharzás: a szerepek szétosztása és ezért előbb tudnak együttműködni
Miért nem esik szét a csoport a változások alatt?
→ a dinamika ugyanis változik a csoportfeladatok alatt
→ a közös cél, a csoport szabályok, értékek és normák és szerepek ( ezek fontosak a tagoknak) = csoport kohéziós = összetartó erők nem engedik a csoportot széthullani.