Interakció az egészségügyi ellátásban

1. kidolgozott tétel

Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti. A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban, normák és erkölcsi szokások a társadalomban, döntési szabadság és morális autonómia, az egészségügy etikai alapjai, etikai értékek az egészségügyben

 

Etika és erkölcs megjelenése a hétköznapokban:

 

Etosz, etika: ókori görög eredetű, szokást, illemet, hagyományt jelent. Mai felfogás szerint erkölcs, erkölccsel foglalkozó tudomány. Filozófia jellegű, ókori tudomány. Szabályoknak, viselkedési normák, magatartási szabály gyűjteménye. Történelmi koronként változik, igazodik az adott kor társadalmához

Felosztás:

1. Társadalmi etika
2. Hétköznapi etika: mindennapjainkra vonatkozó szabályokat foglalja össze: illemtan

 

Eredet szerinti felosztás szerint 3 részre tagolható

1. Leíró: deskriptív etika: leírja egy társadalom tényleges etikai, erkölcsi állapotát.

         a, erkölcs szociológia: azzal foglalkozik, hogy a társadalomban egyes népcsoportok  vagy       rétegek milyen elvek szerint illetve normák szerint élnek.

         b, erkölcs pszichológia: foglalkozik a születéstől a felnőtté válásig hogyan sajátítják  el az erkölcsi normákat (hagyományok találhatók, vallási háttere van).

1. Normatív etika: feladata a normák adása

         a, általános etika: azt vizsgálja, hogy egy adott társadalomban az egyénnek hogyan  kell        viselkednie.

         b, alkalmazott etika vagy szakmai etika: hivatás gyakorlással kapcsolatos etikai normákat írja le, kódexek tartalmazzák. Legrégebbi kódex Hippokratész- i   eskü. Pl. orvosi, ápolási, védőnői , gyógyszerészeti etikai kódexek.  

1. Meta etika: gondolati síkú, filozófiai jellegű, az etika alapjait vizsgálja.

-          Mi az erkölcs?

-          Mi a jó és rossz?

-          Mi helyes és helytelen?

-          Mi az igaz és hamis?

-          Miért kell etikusan élni?

 

Etikai alapfogalmak

-          Morál: etika latin megfelelője, jelentése ugyanaz mint az etikáé.

-          Moralitás: erkölcsösség

-          Etikett: francia eredetű, etika becézése, hétköznapi élet szabályait írja le a társas viszonyokban. Szabályai szakmai téren a protokollban nyilvánulnak meg.

-          Elv: alapvető igazság, morális viselkedést irányítja

-          Norma: konkrét elv, társadalom által elfogadott szabályok, előírások gyűjteménye.

-          Jog: normarendszer, a mindenkori társadalomban az uralkodó osztályok törvényi erőre emelt akarata. Magatartást, viselkedést szabályozza. (Jog és etika szoros kapcsolatban állnak egymással. Jog az erkölcsi normára épül.

-          Érték: meggyőződés valaminek a fontosságáról akár egyén vagy csoport eszméiről szól. Pl. őszinteség, barátság, szeretet, kötelességtudat

-          Probléma: ógörög eredetű ,megoldást igénylő ügyet jelent. Élet által felvett baj, próbatétel.

-          Dilemma: ógörög eredetű, adott szituációban két rossz között kell választani. Két elv egymással verseng és az adott pillanatban feloldhatatlan.

 

Moráljogi értelemben az autonómián azt értjük, hogy döntéseink mentesek-e fizikai, pszichikai kényszerektől azaz szabadon, mások kényszere nélkül és egy szellemi folyamat végeredményeként, illetve saját morális elveink, morális pozíciónk szerinti-e a  választás. A bioetikában itt az autonóm választás elemeit és feltételeit szokás vizsgálni.  pl. hogy elégséges információn alapul-e egy döntés?  Mindenre kiterjedően tájékoztatták-e  a   beteget helyzetéről és azokról az orvosi  lehetőségekről, melyeket esetében alkalmazni lehetne. Ezen a morális alapon biztosítja a legtöbb nyugati ország  egészségügyi törvénye a betegek jogait  a tájékoztatásra és a beavatkozáshoz való hozzájárulásra (14), és hozták létre a betegjogok érvényesítését segítő intézményeket is.  Ilyen értelemben valóban emberi jogi, betegjogi kérdés az autonómia tiszteletben tartásának gyakorlata.

 

Az egészségügy etikai alapjai:

 

Bioetika

 Az orvostudomány technikai fejlődése hozta létre. Magyarországon a 60-as években jött létre. Több tudományágat használ fel.

Tartalma foglakozik:

-          Orvosi gyakorlat kérdéseivel, orvos biológiai kutatásokkal, az egészségügy rendszeres etikai kérdéseivel, ellátási kérdésekkel.pl. transzplantáció, műhibák

Alapelve:

 

       I.      Anatómia tiszteletének , az önrendelkezés, önállóság elve: (legfontosabb elv)

-          Lényege az ember döntései illetve tettei nem korlátozhatóak mindaddig amíg más (mások) anatómiája nem sérül.

      szempontjai:

        1. gondolkodás: értelmi képesség( felfogja-e tetteinek súlyát, értelmezni tudja-e a

                                   beszédet…)

        2. akarat:  ki mennyire befolyásolható, önállóan dönt vagy  befolyásoltság alatt áll. Pl.

                                   pszichiátriai beteg, érdekütközések vizsgálata

        3.cselekvés: kiskorú, felnőtt, cselekvőképes vagy korlátozott cselekvőképesség

 

 

    II.      Ne árts elv: tradicionális etika

-          Alapelve a Hippokratészi elvével azonos  3 fő eleme van:

1. orvosnak mindig a beteg javát kell szolgálnia
2. orvosnak mindig gondosan kell eljárnia, szakmai tudásának legjava szerint
3. beavatkozás előnyeit és hátrányait mérlegelni kell(beleegyezés szóban és írásban is!)

 

 III.      Jótékonyság elve:

1, pozitív elv: előzd meg a rosszat, szüntesd meg a rosszat és tegyél jót.

2, hasznosság elve: fel kell mérni, hogy egy tett mennyire hasznos vagy nem.     pl: a beavatkozás eredménye jobb-e, mint a vele járó kockázat

 

  IV.      Igazságosság elve:

-          Egy társadalomban az előnyöket és hátrányokat hogyan kell megosztani, mindenkinek egyenlően, szükséglet szerint, szorgalom, egyéni teljesítmény szerint stb.

 

Hippokratészi eskü: 3 alapelve:

1. nem ártani elv, „ Primum nil nocere”
2. titoktartás kötelezettsége
3. jogtalanságot nem elkövetni

 

Normák és erkölcsi szokások a társadalomban:

A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása  hátrányos következményt helyeznek kilátásba. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok egyidősek az emberi társadalommal.

Az emberi együttélést kezdetektől fogva különféle magatartási normák szabályozták. A társadalmi normák viselkedési normák vagy együttélési szabályok formája (szokások, vallási normák, hagyományok).

A társadalmi normák keletkezése az emberi szükségletekre vezethető vissza.

•  Jellemzőjük az érvényesség, vagyis, hogy meghatározott körben kötelezőek, és be kell tartani őket.
• Ismételtség, ismétlődésre törekvés, azaz ismétlődő helyzetben, ismétlődő magatartásra kötelez
• Általánosság, mindenkire vagy egy meghatározott körre vonatkozik
• A társadalmi normák mindig valamilyen értéket fejeznek ki

A társadalmi normák fajtái:

-         szokás: az adott közösség felismerte, hogy az adott magatartás célszerű, ezért rendszeresen felismerték

-         konvenciók: betartásukat egy emberi közösség megköveteli tagjaitól. Pl. divat.

-         erkölcs: a helyes, igazságos magatartás szabályit hivatott rögzíteni

 

A modern egészségügyi ellátás  „csapatmunka”.

Egyre nagyobb lett a betegekben az igény, hogy egészségügyi ellátásuk körülményeibe, az azt irányító erkölcsi elvek alakításába ők maguk is beleszólhassanak.

 

Az egészségügyi etika magába foglalja a bioetika – medicinális etika-ápolás etika klasszikus erkölcsi értékeit, gyakorlati kihívásait, döntéshozatali problematikáját és morális konfliktushelyzeteit.

 

Alapja a beteg, hozzátartozó jóllétének biztosítása (pszichés, szociális, szomatikus).

Az egészségügyben dolgozók hivatásának etikai követelményeit KÓDEX-ekben határozzák meg.

A szakmai-etikai kódexek hitvallások és parancsok keverékei. Mint hitvallások, megerősítik a szakmai megbecsülést a viselkedésmód magas ideáljai iránt, és megkövetelik a szakma tagjaitól, hogy tiszteljék azokat.

 

Az egészségügyi etika alapelvei:

•         Az autonómia tiszteletének elve

•         A „Ne árts!” elve

•         A jótékonyság elve

•         Az igazságosság elve

                                                      

 

 

Az egészségügyi etika fontos kérdései:

•         A betegek jogai

•         A beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés”  elve

•         A genetikai beavatkozások kérdései

•         A  művi abortusz

•         A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek ellátásának elve

•         Az öngyilkosság etikai kérdései

•         Az eutanázia

•         A szerv- és szövet-transzplantáció etikai kérdései

•         Az emberkísérletek  etikai kérdései

•         Az állatkísérletek és az állatokkal való bánásmód etikai kérdései

 

Az egészségügyi dolgozók etikai felelőssége, az etikai eljárások, és az elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határok kijelölése a magyarországi szabályozásban.

 

 

 

Oldal: Interakció az egészségügyi ellátásban 1. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat