7. kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén az Ön feladata a tanulók oktatása. Tájékoztassa őket a zsiliprendszer fontosságáról a sterilitás szabályainak betartásáról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki:
- a sterilitás biztosításának feltételei
- a zsiliprendszer felszerelése
- fertőzések kivédése, steril környezet biztosítása
- a kórokozók virulenciája, steril környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
- protokoll a sterilitás fenntartása érdekében
___________________________________________________________________________
1, A sterilitás biztosításának feltételei:
- eszközöknél:
¤ sterilitást védő csomagolás előírás szerinti felbontása
¤ steril eszközökhöz csak steril kesztyűvel, csipesszel érjünk
¤ steril eszközöket, anyagokat (pl.steril buci) tartalmazó dobozból csak steril csipesszel vehetjük ki a szükséges eszközt, anyagot
- invazív beavatkozásokhoz szükséges eszközök, illetve szervezetbe ültethető implantátumok, szerkezetek esetén védőcsomagolás
- porok, alkoholok, hőérzékeny oldatok: erre a célra kialakított steril tégelyben, üvegekben tárolandók
- fontos a tároláskor, szállításkor történő protokollok betartása
- fontos még a sterilitás ellenőrzése is
- steril csomagolások:
¤ papír-műanyag fólia kombinációja
¤ textil-, műtőlepedő
¤ kötszerdoboz
¤ speciális krepp csomagolópapír vagy papírtasak
¤ hőálló üvegedény
¤ perforált fémdoboz
¤ alimínium fólia
¤ paliamid fóliatömlő (,, hőlégfólia")
2, Zsiliprendszer felszerelése
A műtő
Kétfajta műtőrészlegről beszélhetünk: a septicus műtőben azon operációk zajlanak, ahol fertőzött területen operálunk, így kórokozók inváziójával kell számolni (pl.: fertőzött, gennyes sebek, gangraena műtétje).
Az asepticus műtéteknél általában nem áll fenn baktériuminvázió veszélye.
A műtőterületére a belépés egy zsiliprendszeren keresztül történik, mely által gátat szabhatunk a iatrogén fertőzéseknek. A személyzet teljes átöltözés után; szájmaszk és sapka felvételét követően léphet be a műtői traktusba. A beteg egy külön zsilipen keresztül kerül a műtőbe egy csak a műtőben használatos betegszállítón, vagy egy cserélhető műtőasztalon.
Belépés a műtőbe
A műtőkomplexumba való belépéskor a megfelelő átöltözködést követően lehet már csak belépni: ruha,- cipőcsere, sapka és szájmaszk felvételét követően. A műtétben résztvevők a sebészi kézfertőtlenítés elvégzése után lépnek a műtőbe, majd ekkor steril műtőruhát és steril kesztyűt húznak fel a megfelelő méretben.
3, Fertőzések kivédése, steril környezet biztosítása
- a beavatkozások közben létrejövő fertőzéseket úgy védhetjük ki, hogy betartjuk a sterilitás szabályait és a beavatkozások közben steril környezetet biztosítunk
- steril környezetet leginkább izolálással tudunk biztosítani ( pl. izoláló kendővel vagy steril textil-,műtőlepedővel, való elkülönítéssel)
4, A kórokozók virulenciája, steril környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
- virulencia=fertőző képesség
¤ függ a fertőző forrástól
¤ a fertőzés terjedési módjától,lehetőségétől
¤ függ az emberi szervezet fogékonyságától
¤ a szervezetbe jutott kórokozók számától
- steril környezetbe kórokozó jut ------> már nem steril a környezet, tehát az invazív beavatkozások idején a kórokozó a szervezetbe juthat, amely az egyént megbetegítheti, kórokozó hordozóvá teheti
5, Protokoll a sterilitás fenntartása érdekében
- mindazon szabályok betartása, melyek szükségesek a sterilitás fenntartásához
- sterilizálás közben, tároláskor, szállításkor, steril eszközök alkalmazásakor fennálló szabályok összessége.
Higiénés kézfertőtlenítés: A higiénés kézfertőtlenítést dezinfekciós oldatokkal végezzük kézbedörzsölés formájában. Ezzel elérhető, hogy akár az összes tranziens flóra elpusztuljon. A fertőtlenítés akkor hatásos, ha kellő mennyiségű oldatot használunk, és egyenletesen eloszlatva 20-30 másodpercig alaposan bedörzsöljük. Erre használatos oldatok: Ritosept®, Spitaderm®.
A higiénés kézfertőtlenítést általában a kórházi osztályokon végezzük el, pl. betegvizsgálat előtt és után.
Sebészi kézfertőtlenítés: Míg a higiénés kézfertőtlenítés során a tranziens baktériumflóra teljes eltávolítása a cél, addig a sebészi kézfertőtlenítéssel a mélyebben ülő rezidens flóra nagy részét gátoljuk aktivitásukban átmenetileg. Ezzel elérhetjük, hogy a műtét folyamán a bemosakodó kezéről esetleges kesztyűsérülés esetén csak elenyésző számú baktérium kerüljön a műtéti területre.
A sebészi kézfertőtlenítés két fázisból áll:
Az első fázisban a kezet és az alkart a könyékig szappannal alaposan bedörzsöljük és meleg folyóvízzel lemossuk, majd szárazra töröljük. Ez kb. 1-2 percet vesz igénybe.
A második fázisban a dezinficiens szert (pl. Descoderm®, Spitaderm®, Sterillium®) az alkartól a kéz felé haladva dörzsöljük be, a folyamatot 5-ször ismételve. A dezinficiáló oldatnak baktericid, tuberkulocid, virucid, fungicid, és sporocid hatásúnak kell lennie. A 3/3-as szabály értelmében figyeljünk arra, hogy a kéz és alkarra (könyökig); a kéz és alkar közepéig; ill. a kéz és ujjakra ugyanannyi időtartam essen a dezinficiálás során. A fertőtlenítés akkor hatásos, ha minden egyes alkalommal 1 percig hagyjuk hatni a dezinficiáló oldatot. Ügyeljünk arra, hogy a második fázisban ne érintsük meg alkarunkkal ill. kezünkkel bemosakodó társunkat, ill. a bemosakodó mosdót.