Egészségügyi tananyagok mindenkinek

“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”


A természetes és mesterséges környezet hatása a mikroorganizmusokra

 

A mikrobák igen érzékenyen reagálnak a környezet tényezőinek legcsekélyebb változásaira is. Ugyanakkor nagyfokú alkalmazkodó képességgel rendelkeznek.

 

I. Fizikai tényezők hatása

1. Hőmérséklet

- a legtöbb mikroba 60 Celsius fok fellett elpusztul, néhány faj azonban a 70- 75 Celsius fok között is megél. ( a 85- 90 Celsius fokos hőmérsékletet még a termofil mikrobák sem viselik el)

- a különböző mikrobacsoportok hőmérsékleti igénye:

 

A mikrobacsoport neve

Minimális hőmérséklet Celsius fokban

Maximális hőmérséklet Celsius fokban

Optimális hőmérséklet Celsius fokban

Pszichrofil

0

25

20- 25

Mezofil

20

45

30- 37

Termofil

45

70

50- 56

 

-         egyesek fagyaszott állapotban folyékony levegővel történő hirtelen lehűtés után évekig is élő állapotban maradnak (liofilezési eljárás)

-         különlegesek a bacillus és a clostridium fajba tartozó baktériumok által képzett endospórák (rendkívül nagy hőtűrésűek, kevés vizet tartalmaznak)

-         minél több vizet tartalmaz egy közeg, annál alacsonyabb hőmérséklet kell a mikrobák elpusztítására (nedves hő)

-         minél savasabb vagy lúgosabb a közeg, annál alacsonyabb hőfok kell a mikrobák elpusztításához (saválló mikrobák)

-         pszichrofil baktériumok: lassan szaporodnak 4 Celsius fokon (sőt, növekedést még 0 Celsius fokon is mutatnak, például a hűtőben az élelmiszer romlása)


2. Kiszáradás hatása

- a hatás mikroba fajtánként változó (baktérium spórák évekig i tűrik a szárazságot), például Salmonella Typhi kb.70 napig, Mycobacterium Tubercolosis kb. 90- 120 napig

- a mikrobák ellenálló képességét a kiszáradással szemben mesterségesen fokozhatjukà a kiszárítást alacsony hőmérsékleten vákuumban és gyorsan végzik el, ez a liofilezési eljárás.


3. Ozmotikus nyomás hatása

- az ozmotikus nyomás mértékével szembeni viselkedés alapján 3 csoport van


Ozmotoleránsak: hypertoniás közegben is képesek életben maradni, de nem növekednek, és nem szaporodnak


Fakultatív ozmofilok: optimális növekedési maximuma a hypotoniás ionkoncentráció közelében van, de mérsékelt hypotoniás közegben is növekednek és szaporodnak


Obligát ozmofilok: kizárólag magasabb környezeti ionkoncentráció mellett növekednek.


- a magas ozmotikus nyomás a mikrobákat általában elpusztítja, ezt az élelmiszeripar használja fel tartósításra.


4. Felületi feszültség hatása

- a mikrobák vizes közegben élnek

- a felületi feszültséget csökkentik a fehérjék, a zsírok és főként a tenzidek.

Ha ezek az anyagok toxikus tulajdonságúak, akkor meggátolják a mikrobák szaporodását, vagy elpusztítják azokat. Ilyenek például a kationaktív tenzidek.

- leginkább hidrofób felületű baktériumok a saválló baktériumok (vizet taszítja)

- leg hidrofilebb felülete a Gramm negatív baktériumoknak van (vonzzák a vizet)


5. Sugárzás hatása

- a fény alapvetően a fotoszintézissel működő baktériumok számára fontos

- a legtöbb más baktériumfaj számára akár a látható, akár a láthatatlan sugárzás vagy közömbös, vagy letáris hatású (halált okozó)

- a nem ionizáló sugarak közül az UV sugarak mutagén és mikrobaölő hatásúak


UV sugarak hatása:

-         sejt elpusztítása, inaktiválása

-         sejtnövekedés gátlása

-         mutációk kiváltása


- a baktériumok endospórái és a gomba spórák 2-3 szor ellenállóbbak a vegetatív alakoknál

- a sejtek pigment tartalma növeli az ellenállást az UV sugárzással szemben


Ionizálós sugarak (alfa, béta, gamma, röntgen): mikroba pusztító hatása a sejtanyagcsere megzavarásával valósul meg


II. Kémiai tényezők hatása


A hatás lehet:

- mikroba pusztító

- sztatikus hatás (növekedést, szaporodást gátló)

- táplálékként hatnak (növekedést, szaporodást segítik)


1. Vegyi anyagok koncentrációjának hatása

- leginkább a sejtszerkezetre hatnak, főként a sejtmembránra

- a sejtmembrán károsítók nem specifikusak különböző sejtekre gyakorolt hatásukbanà ezért főként fertőtlenítő szerként alkalmazhatóak

- enzimgátló vegyületek: a sejtek enzimműködését gátolják


2. A nehézfémek hatása oligodinámiás hatás

- a leghatásosabb enzimgátló anyagok, pl. higany, réz, ólom, ezüst és vegyületeik

- hatásukra általában anyagcserezavar jön létre

- különleges kémiai tényező a nehézfémek egy csoportja (ezüst, réz, cink, higany), melyek igen nagy hígításban is toxikus hatásúak a mikrobákra

Hatás:

-         szabad fémion + proteinek= inaktív fém proteinát

-         majd újra felszabadul a fémion és másik proteinnel lép kapcsolatba (és így tovább), felhalmozódikà nehézfém mérgezés!

- valamennyi szénfém illetve ötvözeteinek mikrobaölő hatását oligodinámiás hatásnak nevezzük


3. A vegyhatás hatása


- az élő sejt belső környezete hozzávetőlegesen semleges (ph7)

- sok mikrobafaj viszonylag érzéketlen a környezet vegyhatásával szemben, és néhány faj a szélsőségesen savas illetve szélsőségesen lúgos közegben is megél

- általánosságban azt lehet mondani, hogy a gombák az enyhén savas, a pathogén baktériumok a semleges körüli és enyhén lúgos pH-t kedvelik


4. A vízanyagcsere hatása

 

- egysejtű élőlényekben is a vízanyagcsere pontos szabályozásával lehetséges a vízforgalom

- „kötött víz”: a fehérjék és a plazma nagy molekulái szilárdan kötik meg a sejt víztartalmának egy részét

- a kötött víz molekulái egymáshoz tapadnak, nem mozognak szabadon, más molekulák szerkezetének réseibe (pólus) vannak befogva

- a kötött víz nem használható fel, mint oldószer

- a baktérium spórákban több a kötött víz, mint a vegetatív formákbanà ez magyarázza a spórák hő és vegyszerálló képességét


5. A levegő összetételének hatása


- a mikrobákat a légköri oxigénhez való viszonyuk alapján 4 fő csoportba oszthatjuk:


Obligát aerobok: légzési anyagcseréjük végterméke víz vagy hidrogén- peroxid, például sarcinak, bacillus genus, néhány mikrococcus, pseudomonasok, néhány vibrio, mycobacterium


Fakultatív anaerobok: Számukra a légköri oxigén optimálisabb, de bizonyos feltételek mellett megélnek anaerob viszonyok között is, például eserichia, aerobacter, serratio, sigella fajok, klebsiella, staphylococcus, salmonella


Mikroaerofilek: megélnek a levegőn, de aerob viszonyok között is, pl. streptococcusok, laktobacillusok


Obligát anaerob: a légkör CO2 tartalma létfontosságú számukra, légköri oxigén jelenlétében nem képesek növekedni, szaporodni, például clostridium fajok

 









Weblap látogatottság számláló:

Mai: 613
Tegnapi: 500
Heti: 1 113
Havi: 11 779
Össz.: 3 525 771

Látogatottság növelés
Oldal: A természetes és mesterséges környezet hatása a mikroorganizmusokra
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2017 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: egèszsègügy szeleltiv hulladék gyüjtès - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »