Egészségügyi tananyagok mindenkinek

“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”


Interakció az egészségügyi ellátásban

5. kidolgozott tétel



Az Ön munkahelyére érvényes társadalombiztosítással nem rendelkező páciens/kliens hozzátartozója érkezik. Beszélgessen el a hozzátartozóval a kialakult helyzet törvényi hátteréről!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a társadalombiztosítás rendszere, járulékfizetés, egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek, a betegjog érvényesítése, egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok



A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok valamennyien térítésmentesen jogosultak az egészségügyi ellátásokra. Az ellátásra való jogosultságot a biztosítási jogviszony, vagy a jogosult státusz határozza meg. Ettől függ az is, hogy valaki járulékfizetésre kötelezett, vagy a szolidaritási elv érvényesülése alapján az állam fizeti utána a járulékot.


    A biztosítottak   (pl. munkavállalók, társas vállalkozók, szövetkezeti tagok)  bejelentését az egészségbiztosítás nyilvántartásába munkáltatójuk teljesíti, ugyancsak a munkáltató köteles utánuk a járulék bevallására és megfizetésére. Biztosítottnak minősülnek az ún. önfoglalkoztatók is, (egyéni vállalkozók, biztosított mezőgazdasági őstermelők) bejelentésüket és a járulék bevallását/megfizetését saját maguk kötelesek teljesíteni.

    A jogosultak (pl.: a nyugdíjasok, a GYED-en, GYES-en, GYET-en lévők,  különböző szociális ellátásban részesülők, a gyermekek és a továbbtanuló fiatalok): bejelentését az ellátást folyósító szerv, intézmény, a közoktatási-, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője stb. teljesíti, de utánuk az egészségügyi szolgáltatási járulékot az állam fizeti meg.


Az egészségügy nem ingyenes, de a Magyar Köztársaság területén élő kockázatközösség tagjai térítésmentesen illetve ártámogatással vehetik igénybe az ellátásokat. A társadalombiztosítás – a befizetett járulékokból és a központi

Költségvetésnek fizetett adóból – finanszírozza az egészségügyi ellátásokat. Az egészségbiztosítás szolidaritási alapon működik, azaz az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások mértéke nem függ a biztosított által befizetett összeg nagyságától, azokat a biztosított, egészségi állapota által indokolt mértékben veheti igénybe.

Az egészségügyi szolgáltatások azonos módon illetik meg a szolgáltatásra jogosult személyeket is. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehető igénybe.


A társadalombiztosítás járulékai

A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, melynek fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal hozzá kell járulnia.

Társadalombiztosítási járulék

Funkciója a közös társadalmi kockázatviselés és az általános ellátási (nyugellátás, egészségügyi szolgáltatás stb.) rendszer működtetésének elősegítése.

Típusai:

- a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot,

- a foglalkoztató egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot (tb járulékot),

- a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot,

- biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősülő belföldi személy egészségbiztosítási járulékot

köteles fizetni.


A magán nyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.

 

Egészségbiztosítási járulék

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke

  1. 2007. január 1-jétől 7 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék,
  2. 2008. január 1-jétől 6 százalék, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék.

Mit takar a betegjog fogalma?

Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok).

Az Egészségügyről szóló Törvény számos esetben - különösen a gyógykezelés és betegjogok területén - általános megfogalmazást tartalmaz. A törvény ezáltal lehetőséget biztosít a szakmai szabályok, a szakmai követelmények érvényre juttatásához. Ezek a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályain, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályokon, szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétett követelményeken alapulnak. Szabályozásra került a gyakorlásának feltétele is. Részletesen rögzíti a betegek és az egészségügyben dolgozók jogait, kötelezettségeit.

Nagyon fontos, hogy az egészségügyi ellátás során, ha az igénybevevő személy bármilyen, őt érintő kérdésben bizonytalan, valamit nem ért, feltétlenül kérdezze meg kezelőorvosát.

Betegek jogai és kötelezettségei

Alapelvek

-         Az egészségügyi szolgáltatások, és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét.

-         a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, csak a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható

-         az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesül az esélyegyenlőség

-         az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul

A betegjogok: Szabályozza: 1997. évi CLIV. Törvény

 

     Az egészségügyi ellátáshoz való jog:   minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eü ellátáshoz.

Minden betegnek joga van:

-         sürgős szükség esetén az életmentő beavatkozáshoz

-         a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz

-         fájdalmának csillapításához

-         szenvedésének csökkentéséhez

-         az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátáshoz

-         az állapota által indokolt orvos megválasztásához


    Az emberi méltósághoz való jog:   az eü ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, pl. csak méltányolható okból és ideig szadab várakoztatni.

-         az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltósságát tiszteletben kell tartani

-         a betegnek kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetőek el


    A kapcsolattartás joga:   a beteg jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, látogatókat fogadni.


     A gyógyintézet elhagyásának joga:    a betegnek joga van a gyógyintézete elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti.


     A  tájékoztatásra való jog

 

     Az önrendelkezésez való jog:   ennek keretében a beteg önmaga dönti el, hogy kíván-e eü ellátást igénybe venni, a kezelését érintő döntésekeben isrészt vehet.


     Az ellátás visszautasításának joga:   a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban, magánokiratban, vagy két tanú jelenlétében utasíthat vissza.


     Az eü dokumentáció megismerésének joga:   a betegnek jogosult megismerni a rá vonatkozó eü adatokat.


     Az orvosi titoktartáshoz való jog:   a beteg jogosult arra, hogy az eü ellátásban részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott eü és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

-         vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, kiknek részvétele szükséges, illetve akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárul

-         vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy beleegyezése nélkül mások ne láthassák, ne hallhassák

-         nyilatkozhat arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás


A beteg hozzájárulása hiányában is közölni kell egészségügyi adatai, ha:

-         A törvény elrendeli

-         Mások életének, testi épségének és egészségégének védelme szükségessé teszi

Az adatok ismeretének hiánya egészségi állapotának rosszabbodásához vezethet (az ápolást, gondozást végző személlyel kell közölni


A beteg kötelezettségei

A beteg köteles az ellátásban közreműködő eü dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:


-         tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a körisme megállapításához, beavatkozások elvégzéséhez, korábbi betegségekről, gyógykezelésekről gyógyszerek szedéséről…

-         fertőző betegségekről

-         eü ellátást érintő korábban tett jogi nyilatkozatokról

-         a gyógyintézet házirendjét betartani

-         a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni

-         személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

 


Hogyan érvényesítheti a beteg a törvényben rögzített betegjogait az egészségügyi ellátás során?

Az Egészségügyi Törvényben rögzített betegjogok az ember autonómiájának elismerését, a gyógykezelés alatti jogok érvényesítését, ezáltal az orvos-beteg közötti kapcsolat őszintébbé, bizalmasabbá tételét is szolgálják.

A betegjogok minden embert megilletnek. Minden betegcsoportra egyaránt vonatkoznak. Speciális szabályozást csupán a pszichés működés zavarában szenvedőkre dolgoztak ki. Ennek magyarázata, hogy ezek a betegek az átlagosnál is sokkal védtelenebbek. Ugyancsak speciális szabályozás alá esnek a fertőző betegségben szenvedők is, hiszen betegségük fertőző szakaszában akár járvány kialakulását okozhatják. Ennek ismeretében közegészségügyi okokból átmeneti jelleggel - de csak a szükséges ideig és mértékben - a fertőző beteg szabadságában korlátozható, sőt vannak esetek, amikor ezt korlátozni is kell. Garanciális jogszabályok védik a beteget az esetleges jogsérelmektől.

Betegjogok érvényesítése:

- Betegjogi képviselők

- Panasztétel: Az egészségügyről szóló törvény alapján a beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni.Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni.

- Etikai bizottság: a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekben kórházi etikai bizottság működik, a törvény szerint. Az etikai bizottság feladatai közé tartozik a betegjogok érvényesítésében való közreműködés és az intézményben belül felmerülő etikai ügyekben való állásfoglalás. Az etikai bizottság tehát jól kiegészítheti a betegjogi képviselők munkáját, de ne felejtsük el, Bizottság tehát csak a nevében bizottság, mivel ügydöntő hatásköre nincs, csak véleményezhet

- Közvetítői eljárás: Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény rendelkezik a közvetítői eljárásról, amelynek lényege és célja, hogy az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése.

- Polgári peres út: Amennyiben valamely vagy esetleg több orvosi kezelés hibás vagy késedelmes volt és ettől számítva 5 év még nem telt el, akkor a beteg polgári pert indíthat a gyógykezelést végző intézmény ellen. A betegnek egy esetleges perben azt kell bizonyítania, hogy a jelenlegi állapota és az azt megelőző hibás orvosi intézkedések között okozati összefüggés van. Ezt célszerű előzetesen orvos szakértővel tisztázni.

- ÁNTSZ: A Magyarországon működő orvosok az ÁNTSZ felügyelete alá tartoznak. Ha az orvos elsősorban szakmai és nem etikai hibát követett el, az ÁNTSZ-hez is lehet fordulni panaszainkkal.

- Magyar Orvosi Kamara: MOK az orvosok szakmai érdekképviseleti köztestülete. Etikai és fegyelmi ügyben fordulhat a beteg az Orvosi Kamarához. Ez az orvos etikai, fegyelmi elmarasztalásához vezethet, de nem kártérítésre irányuló eljárás.

- Közigazgatási kérelemmel fordulhat a beteg az intézmény felügyeleti szervéhez, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumhoz, amely a kártérítés jogalapjától függetlenül megvizsgálhatja az adott egészségügyi intézményben folytatott gyógykezelést.

Amennyiben a gyógykezelésben részt vevő orvos illetve egészségügyi dolgozó súlyosabb kötelezettségszegésének alapos gyanúja merül fel, lehetőség van büntető feljelentést tenni.

Mivel az élethez, egészséghez fűződő jog a magyar Alkotmányban az alapvető állampolgári jogok között szerepel, ezért ügyének bizonyos elemei az Állampolgári Jogok Országos Biztosának hatáskörét is érintik

- Civil szervezetek: Adott panasz esetben a civil szervezetek is sokat segíthetnek, tanácsért, tájékoztatásért, útbaigazításért mindenképpen érdemes hozzájuk fordulni.

2006. évi CXXXII. Törvény: az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről:  a lakosság számára az egészségügyi szakellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának érdekében, a szakellátó hálózat megújítását és folyamatosan magas színvonalú működését szolgáló következő törvényt






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 544
Tegnapi: 817
Heti: 4 098
Havi: 17 640
Össz.: 3 572 117

Látogatottság növelés
Oldal: Interakció az egészségügyi ellátásban 5. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2017 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: egèszsègügy szeleltiv hulladék gyüjtès - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »