Kémiai fertőtlenítő eljárások

Fogalma: azoknak a módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal (oldat, aeroszol vagy gáz formájában) pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült mikroorganizmusokat.

Lényege: előírt koncentrációjú dezinficiens közvetlen kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal és ez a kontaktus meghatározott ideig (expozíciós vagy behatási idő) fenn is maradjon. A pathogén mikroorganizmusok azonban mindig valamilyen váladékkal együtt, ezekkel körülvéve kerülnek ki a környezetbe. Ez a szerves anyag minden esetben jelentős védelmet nyújt a mikrobák számára a fertőtlenítő szerekkel szemben, megakadályozva ezzel az inaktiváló hatóanyaggal való közvetlen kontaktust.

A kémiai fertőtlenítő szerek hatékonyságát befolyásoló tényezők:

-         koncentráció

-         vegyhatás

-         szelektivitás

-         kapilláraktív hatás

-         mechanikus hatás

Koncentráció: ha túl híg vagy túl tömény lecsökkenhet a fertőtlenítő hatás- optimális töménységre kell törekedni

Vegyhatás: egyes dezinficiensek csak lúgos vagy csak savas vegyhatáson képesek kifejteni hatásukat

Szelektivitás: egyes szerek nem egyformán hatásosak a különböző mikrobákra (szelektív, csoport specifikus, széles spektrumú) a széles spektrumúak általános mikrobaölő hatásúak, de csak kevés sporocid hatású közülük.

Kapilláraktív hatás: lényege, hogy a mikrobákat körülvevő szerves anyagok hatását azok feloldásával, fellazításával megszünteti. A szerek csak a ténylegesen benedvesített felületen fejtik ki hatásukat. A felületek nedvesítésére csak a felült aktív dezinficiensek, az úgy nevezett tenzidek alkalmasak- ezek egy munkafázisban feloldják a szennyeződéseket és elpusztítják a kórokozókat. Más szerek erre nem képesek csak két munkafázisban.

Mechanikus hatás: a fertőtlenítendő felületen lévő szennyeződést az erre alkalmas gép vagy eszköz segítségével fellazítjuk vagy ezekről eltávolítjuk.

Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal

Az egyes módszerek a fertőtlenítő oldat felvitelének, alkalmazásának módjában különböznek egymástól.

Fertőtlenítés lemosással: egybefüggő, vízálló felületekre, erre alkalmas eszközzel (szivacs, textília) a fertőtlenítő oldatot rávisszük és hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon. (felületek kiképzése, szennyezettsége, fertőzöttségük mértéke)

Fertőtlenítés permetezéssel: amikor a fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásával- erre alkalmas eszközzel- juttatjuk a fertőtlenítendő felületre (helyes szeradagolás, egyenletes elosztás). Lehet áztatásos és ködszerű. Lehetőség szerint az áztatásosra kell törekedni. (gyors, hatásos, gazdaságos a nagy kiterjedésű felületeknél). Légzésvédő használata!

Fertőtlenítés beáztatással: mikor a fertőtlenítendő eszközt, tárgyat, anyagot a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és abban az előírt behatási ideig tartjuk (anyagkárosodás). Az oldat teljesen lepje el a tárgyat, amit a belehelyezés után többször meg kell forgatni vagy rázni a légbuborékok eltávolítása miatt.

Fertőtlenítés letörléssel: amikor a fertőtlenítendő tömör felszínű tárgyakat, eszközöket dezinficiens oldattal átitatott törlőeszközzel kezeljük. Az oldatot csak vékony folyadékfilm formájában visszük fel (ha más eljárás nem alkalmazható a tárgy felületkiképzése miatt, illetve anyagkárosító hatás nélkül) és hagyjuk rászáradni a felületre.

Fertőtlenítés átkeféléssel: mikor a fertőtlenítendő tárgyat fertőtlenítő oldatba mártott kefével kezeljük. A textíliák rostjai közé a kefe szálain megtapadt dezinficiens oldatot mechanikus úton visszük be. (mindenhol érje az oldat a textíliát, de ne áztassa át)

Fertőtlenítés elegyítéssel: amikor folyékony vagy képlékeny halmazállapotú fertőző anyagot fertőtlenítő szerrel vagy fertőtlenítőszer- oldattal elegyítünk. Lényege, hogy a fertőzött anyag minden részecskéje a fertőtlenítőszerrel biztosan érintkezzen és az előírt behatási idő alatt a fertőző anyagban levő kórokozók elpusztuljanak. (fertőtlenítőszer- oldattal: darabos, képlékeny és kevés szabad víztartalommal rendelkező anyagok; alaposan össze kell keverni, hígítatlan fertőtlenítőszerrel: a szert szilárd formájában adjuk a fertőtlenítendő anyaghoz (pl: por, tabletta) csak jelentős víztartalommal rendelkező anyagok esetében)

Fertőtlenítés dezinficiens habbal: amikor nem magát a dezinficiens oldatot, hanem annak habját alkalmazzuk fertőtlenítésre. Az oldatból kefe segítségével dús habot képezünk, és a kefével vagy valamilyen textíliával visszük fel az anyagra, mindig egy irányba haladva. (anyagkárosodás! A megszáradás után visszamaradó por kefével vagy porszívóval eltávolítható) Szájmaszkban végzendő!

Fertőtlenítés mésztej oldattal: amikor oltott mész 20%-os oldatával festjük át a fertőtlenítendő felületeket, vagy ezzel az oldattal vegyítjük a váladékokat, egyéb fertőző anyagokat, fertőzött talajt. Egy rész oltott mészhez folyamatos keverés mellett három rész vizet adunk, csomómentes legyen! Arcvédő maszk, gumikesztyű, gumikötény, gumicsizma viselése kötelező.

Oldal: Kémiai fertőtlenítő eljárások
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat