Egészségmegőrzés- egészségfejlesztés- egészségnevelés
kidolgozott 25. tétel
28 éves férfi tanácsot kér egészséges életmódjának kialakításában, a családjában édesapjának szívinfarktusa volt, nagybátyjának agyvérzése, túlsúlyosak voltak, mindketten dohányoztak. Autóbusz vezetőként dolgozik egy igen forgalmas útszakaszon. Egésznap ül, nem tud rendszeresen táplálkozni, dohányzik és testsúlya is növekedett. Munkahelyét stresszesnek, fárasztónak tartja a feszített munkatempó, az utasokkal való kapcsolat miatt. Munkaidő beosztása elég változatos, nem nagyon van ideje rendszeres testmozgásra, fáradtságát az alvással próbálja csökkenteni. Segítsen a betegnek életmódja kialakításában! Egészséget befolyásoló tényezők, rizikótényezők felismerése, megelőzése, életmódbeli hibák a testi erő fenntartása, a mozgás lehetséges módjai, a rendszeres sportolás előnyei, munkaegészségtan mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai, aktív-passzív pihenés, stressztűrő képesség, helyes táplálkozási szokások
Egészséget befolyásoló tényezők
Külső tényezők:
- természeti környezet: éghajlat, levegő, ivóvíz
- társadalmi környezet: élet és munkakörülmények
- életkörülmények: kereset, lakás és táplálkozási viszonyok
- egészséges és biztonságos munkakörülmények
Belső tényezők:
- örökletes adottságok
1. Életmód: munka, munkaviszony, táplálkozás, mozgás, lakásviszonyok, jövedelem, település viszonyok, pihenés,szórakozás
2. Biológiai adottságok
- genetikai meghatározottság (alkat, személyiségjegyek, idegrendszer, öröklött betegségek (cukorbetegség), betegségre való hajlam (szív és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, cukorbetegség)
3. Környezet
a) Természeti környezet hatása
Fizikai: sugárzás, hőhatás: égés, fagyás, zajhatás, légnyomás
Kémiai: élelmiszerek útján, műanyagok, ipari kemizációk (pl. mosószerek), levegő szennyezettség (CO, savas eső)
Biológiai: növény, állatvilág, ivóvíz, talajviszonyok (műtrágya, vírus, bacilus)
b) Társadalmi környezet hatása
Mikrokörnyezet: család, barátok, osztály, munkahely, lakás, kereseti viszonyok
Makrokörnyezet: szervezetek (pl. kórház), intézmények (iskola, kórház), magyar népesség
A betegségek okai lehetnek:- rizikótényezők: betegségek előfordulását elősegítik-
Leggyakoribb rizikófaktorok (elősegíti a betegség létrejöttét)
- helytelen táplálkozás
- mozgásszegény életmód
- mértéktelen kávéfogyasztás
- alkohol
- dohányzás
- kábítószer élvezet
Életmódbeli hibák
Helytelen táplálkozás, kevés folyadékbevitel, élvezeti cikkek (alkohol, kávé, cigaretta) fogyasztása, kevés alvás, kevés pihenés, kevés mozgás, stresszel életmód
A munkaegészségtan elemzi azon hatásokat és következményeket, amelyeket az adott munka és munkakörülmények az ember szervezetében kiváltanak. A munkakörnyezeti hatások következtében az emberi szervezetben kialakuló morfológiai és funkcionális reakcióval foglakozik. Ezek lefolyását, a szervezet alkalmazkodó – és tűrőképességeinek határait vizsgálja. Megszabja az egyes munkahelyek létesítésének higiénés feltételeit, meghatározza az egyes munkakörök normatíváit és ellenőrzi azok megtartását. Megállapítja, illetve keresi a munkára jelentkezők esetében az egyes munkakörök követelményeinek megfelelő szellemi és testi alkalmasságot, és folyamatos munkavégzés során figyelemmel kíséri a dolgozó egészségi állapotának, teljesítőképességének alakulását.
Általános munkaegészségtan: általános törvényszerűségekkel foglalkozik, amelyek bármely munkakör, munkatípus, munkaforma létrehozásához szükségesek: pl. munkahelyek telepítése, berendezése, szellőztetése, világítása.
Részletes munkaegészségtan: az egyes munkatípusokat sajátosan jellemző kérdésekkel foglalkozik.(Fizikai, szellemi munka, alacsony vagy magas hőmérsékleten, fokozott légnyomáson, zajos környezetben végzett munka, fokozott kémiai, fizikai, biológiai expozíció mellett végzett munkaformák, vegyes veszélyforrású munkahelyek, élettani kórtani toxikológiai, ergonómiai törvényszerűségeivel, a károsodások megelőzésének lehetőségeivel, módszereivel.) A munkaegészségtan feladata az egyes foglalkozások körében kialakuló kóros elváltozások feltárása.
A mozgás szerepe az egyén életében:
- a mozgás életjelenség
- az emberi szervezet megfelelő működéséhez, fejlődéséhez elengedhetetlen
- ha életvitelünk során mozgásterünk beszűkül, akkor nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkció zavarokat (konfliktuskezelés, problémamegoldás) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségeket (magas vérnyomás, elhízás)
- a rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására fittek, edzettek leszünk (fittség: olyan testi- lelki állapot, amely magába foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását)
- rendszeres mozgás hatására testi-lelki egészségünk kiegyensúlyozott és szilárd lesz
Rendszeres testedzés hatásai a légző- mozgás és a szív és keringés rendszerére
- nagyobb állóképesség alakul ki
- elősegíti az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását
- ritkább ízületi és hátfájdalmak
- szív és érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését teszi lehetővé
- elősegíti a tökéletes testtartást
- javul a szervezet oxigén ellátottsága
- javul a szívizom oxigén ellátottsága
- nő a szív és érrendszer teljesítő képessége
- javul a szervezet ellenálló képessége
- vonzóbb és karcsúbb alakot hoz létre
Mozgás hatása a pszichés állapotra:
- könnyebb és tudatosabb stressz kezelés
- határozottság, dönteni tudás
- testi-lelki harmónia
- csökkenti a depresszió, szorongás kialakulását)
- elősegíti a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást
- jobb közérzetet biztosít
- nyugodtabb, mélyebb alvást biztosít mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását
- elősegíti a biztonságérzést, az önbizalmat, önbecsülést
Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai
Mozgás lehetséges módjai:
- a sportág megválasztásánál figyelembe kell venni a korosztályoknál az életkori, nemi és pszichikai sajátosságokat
- szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, a lényeg a mozgás heti többször
- olyan sporttevékenységet kell választani, ami eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy kitartsunk mellette
- mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg, hogy élvezzük, örömet és szórakozást valamint kikapcsolódást jelentsen
- a mozgás megválasztásakor vegyük figyelembe az eddigi életvitelt
Szabadban végezhető mozgás: futás, biciklizés, görkorcsolyázás, labdarúgás, úszás
Lakásban végezhető gyakorlatok: has- hát- comb- fenék erősítő gyakorlatok
Munkahelyen végezhető gyakorlatok:
- liftezés helyett lépcsőzzön
- vannak irodában végezhető ülő illetve álló gyakorlatok
- gerinctorna, nyújtózkodás, fejforgatás, fejdöntés, vállak felhúzása, törzskörzés
Pihenés
Fogalma: fizikai és szellemi erők teljes értékű regenerálódása
Fáradtság, kimerülés következményei:
- csökken az ellenálló képesség
- csökken a teljesítőképesség
- gyengül az ítélőképesség
- érzelmi labilitás
Aktív: olyan testi vagy szellemi tevékenység, amely az egyoldalú terhelés egyensúlyozását biztosítja
Passzív: alvásà a test elernyed, az anyagcsere- folyamatok lelassulnak.
Az alvás természetes fiziológiai állapot, tudatos működések nincsenek.
Stressz tűrő képesség fokozása
Ezeket tréning keretén belül oktatják.
A tréning résztvevői elsajátítják belső energiaforrásaik módszerét, megtanulják hogyan irányíthatják gondolataikat, úgy hogy minél kisebb legyen a stressz negatív hatása szervezetükre.
A csoport tagjai felkészítést kapnak arra, hogyan legyenek eredményesek az élet minden területén, összhangban a környezetünkkel, az előttük álló feladatokkal, elvárásokkal.
Helyes táplálkozás:
- Minőségi
- Zsír helyett olaj, sertéshús helyett hal illetve szárnyasok
- Vaj helyett margarin
- Fehér kenyér helyett barna kenyér
- Zöldség, gyümölcs
- 2 liter folyadék /nap
- Táplálkozzunk változatosabban
- Bőséges reggelivel indítsuk a napot
- Vacsorára ne együk nehéz ételt
Az egészséges táplálkozás alapja a teljes értékű, a szervezet működéséhez szükséges anyag bevitele, kellő felszívódása, a salakanyagok rendszeres kiürülése.