Interakció az egészségügyi ellátásban

21. kidolgozott tétel

Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére.

Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát! A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: kommunikációt akadályozó tényezők, kommunikációt elősegítő eszközök, a megváltozott képességű beteggel való foglalkozás jellemzői, kommunikációs technikák alkalmazása halláskárosult betegnél

 

– Nagyothallók képviselik az egyik típust, akik hallásmaradvánnyal rendelkeznek. Nagyothallók még képesek segédeszköz használatával a környezetükben lévő hangok és zajok érzékelésére, például hallókészülékek, indukciós hurok, stb. segítségével. Velük kapcsolatban a verbális kommunikáció esetében a visszajelzés igénye nagyon fontos rákérdezés, ismétlés formájában. Nagyothallók egy része képes a telefonhasználatra, de ennél a tevékenységnél is adódhatnak problémák. Mivel az ép hallású emberek általában úgy gondolják, hogy megemelt hanggal vagy erős hangerővel –kiabálással- megkönnyítik a telefonbeszélgetést a hallássérült részére. Ebben az esetben hangtorzulás, visszhang-jelenség jöhet létre, amit a nagyothalló nem képes értelemszerűen felfogni és észlelni. Helyes megoldás ilyenkor az lenne, ha a hívó fél normál hangerővel, de tagoltan és a szavakat lassan kiejtve kommunikálna telefonon keresztül.

– Siketek egy másik sokkal sajátosabb típusát alkotják a hallássérültek csoportjának. A siketek ugyanis nagyon minimálisan vagy egyáltalán nem képesek az auditív jellegű ingerek érzékelésére. Emiatt a siketeket zajokkal teli világunkban a csend öleli körül. Külön ki kell hangsúlyoznom, hogy a siketség nincs összefüggésben a szellemi képességgel. Viszont a megfelelő vagy kiemelkedően magas intelligenciaszint nagyban hozzájárulhat a siketségből adódó kommunikációs akadályok kezelésében és kompenzálásában. A siketség eredetét tekintve lényeges tényezőnek számít, hogy az érintett személy élete melyik szakaszában veszítette el hallását. Ha a hallássérült a beszédkészség elsajátítása után veszítette el hallásképességét, akkor a halláskárosodás nagyon nagy vesztességként jelenik meg. Viszont a beszéde érthető, tiszta maradhat azután is, és a hangokra, zörejekre is jól emlékszik. Más a helyzet a veleszületett vagy csecsemőkorban szerzett siketségben szenvedő személynél, hiszen ő soha nem ismerheti meg a hangokat, zajokat, és nem emlékezhet azokra. A siketek ezen csoportja a hangképzést csak speciális, gyógypedagógiai módszerrel tudja megtanulni. A hangkiejtésük, beszédük így is gyakran artikulálatlan és hibás, mert nem képesek visszahallás útján kontrollálni a saját hangképzésüket.

 

Az alábbi kommunikációs formákat lehet használni:
1. Beszéd és arcmimika
A teljesen siket ember nem hallja a hangot, akármilyen hangosan beszélnek hozzá. Ezért nem segít, ha közelebb hajolnak hozzá, sőt ez még azt a lehetőséget is megszünteti, hogy szájról olvashasson. Az arcmimika - gesztusokkal kiegészítve - sokat segít abban, hogy sikeres legyen az "üzenet közvetítése". Ez utóbbi esetben félre kell tenni a szégyenérzést és ellenérzést az erős arckifejezések miatt.

2. Szájról olvasás
Ennél a módszernél egyszerű, jól ismert szavakat kell használni, nem szabad hirtelen témát váltani. Rövid mondatokban kell beszélni, és a kulcsszavakat többször meg kell ismételni. A szájról olvasás fárasztja a beszélőt, és sok időt vesz igénybe, de a könyvtári környezet - a megfelelő világítás, a viszonylag kevés zavaró, figyelmet elvonó körülmény - segíti, sőt elősegíti a használatát.

3. Jel nyelv
A gesztikuláció igen természetes kifejezési forma. Az amerikai jel nyelvet a 19. században alakították ki a francia jel nyelvből. Először William Stokoe, a Cornell Egyetem kutatója írta le az 1970-es években. A nyelv az ujjak, a kezek, az arc és a testmozgások együtteséből áll. Használatát és megtanulását szótárak és módszertani anyagok segítik. A szimultán kommunikáció a jel nyelv és az ujjakkal formált betűk együttes használata. Ebben a kommunikációs fajtában a szószerkezetek és a szavak sorrendje közel áll a beszélt angol nyelvhez.
A jelelés megtanulása: A jelelést az általános iskolákban, főiskolákon, egyetemeken és különböző, a siketek számára létesített szervezetekben oktatják. Az oktatást és a tanulást tankönyvek, szótárak, képes szótárak segítik. Az általános szótárak mellett igen sok a szakszótár is. Ezek a kiadványok mind a könyvesboltokban, mind a könyvtárakban megtalálhatóak. A nyelv megtanulása ugyanakkor - mint minden idegen nyelvé - erőfeszítést igényel.

4. Kommunikáció írással
A közlés legjobb módszere, különösképpen, ha részletes és pontos információt kell átadni. A körülírás és a rákérdezés segíthet tisztázni és pontosabbá tenni a fogalmakat.
A pontos kommunikáció érdekében megfelelő feltételeket kell kialakítani. Fontos a jó világítás, a beszélők megfelelő elhelyezkedése.
A közlőnek úgy kell elhelyezkednie, hogy:
- a fény közvetlenül megvilágítsa az arcát;
- az arca egy szintben vagy kicsit magasabban legyen, mint a partneré;
- ki lehessen alakítani a szemkontaktust.
A kommunikáció sikerességét a következő tényezők segíthetik:
- jelezni kell, ha kommunikálni kívánunk valakivel, a karja vagy a válla érintésével; gyengéden a fény felé kell fordítani,
- a megszokott hangerősséggel kell beszélni, nem szabad kiabálni.

- a szavakat érthetően kell kiejteni, de nem kell eltúlozni az artikulációt; a túlzó artikuláció megváltoztatja a száj mozgását, és nehezíti a szavak leolvasását; nem szabad motyogni, egyenletes sebességgel kell beszélni, nem túl gyorsan és nem túl lassan,
- ha szükséges, egy-egy szót meg kell magyarázni, körül kell írni, ha így sem sikerül a szó megértése, szinonimákat kell mondani, de használni lehet a betűk ujjal formálását vagy az írásbeli közlést is,
- a megértés érdekében gesztusokkal segítsük a közlést,
- nem szabad beszéd közbe rágógumit rágni, és lehetőség szerint sem a testünket, sem a fejünket ne mozgassuk.

Kommunikációt akadályozó tényezők:

-         kommunikációs zajok

-         munka és időhiány kényszerítő hatása

-         státuszbeli különbségek

-         informális kommunikáció

-         személyes bizalom

-         helyzeti kontextus

-         szavak és szemantika (eleven)

Kommunikációt segítő eszközök:

-         telefon, telefax, írógép, számítógép, másológép, tábla, flip-chart: olyan tábla, amelyhez jegyzettömb is  tartozik, magnetofon, diktafon, fényképezőgép, diavetítő,  filmvetítő, videó,  projektor

 

Kommunikáció siket emberrel személyes szituációban:

Hívja fel magára a siket személy figyelmét, mielőtt beszélni kezd. Szólítsa a nevén; ha ez sikertelen, a váll érintése, egy intés, vagy egyéb látható jel is megteszi a felhívást.

Vezesse be a siket személyt a beszélgetés témájába.
A siket embernek szüksége van arra, hogy előre tudja, milyen témában fognak beszélgetni, azért, hogy beillessze a szavakat, amelyek segítik a beszélgetés folytatásában. Ez különösen fontos olyan siket emberek esetében, akik a szájról olvasásra támaszkodnak.

Beszéljen lassan és tisztán, de ne kiabáljon, túlozzon, vagy túlartikuláljon. Az eltúlzás és a szavak túlhangsúlyozása eltorzítja az ajakmozgásokat, ezáltal még nehezebbé téve a szájról olvasást. Minden egyes szót próbáljon meg erőltetés vagy feszültség nélkül ejteni. A rövid mondatokat könnyebb megérteni, mint a hosszúakat.

Az ajkakat elfedő bajusz, szakáll, dohányzás, ceruzarágás és kezének az arca elé helyezése mind nehézzé teszik a siket ember számára, hogy kövesse a mondottakat.

Tartson szemkontaktust a siket személlyel. A szemkontaktus alátámasztja a közvetlen kommunikáció érzését. Akkor is, ha tolmács van jelen, továbbra is beszéljen közvetlenül a siket személyhez. Ha a szükség úgy kívánja, ô fog (majd) a tolmácshoz fordulni.

Nézzen közvetlenül a siket személyre, ha beszél. Kerülje az elfordulást, a táblára írást, vagy az iratok közötti kotorászást.

Használja az "én" és "te" szavakat akkor is, ha tolmácson keresztül kommunikál, ne pedig: "mondd meg neki, érti ô?"!

Kerülje azt, hogy egy fényforrás (mint pl. ablak, vagy éles fény) előtt álljon. Az arcon kialakuló ragyogás és árnyék csaknem lehetetlenné teszi a siket személy számára a szájról olvasást.

Először ismételje meg, azután próbálja meg máshogy megfogalmazni a gondolatot, ha annak meg nem értésével találkozik, minthogy egyszerűen csak unos-untalan ugyanazokat a szavakat ismételgeti. Ha a siket személy csak egy-két szót vétett el az első alkalommal, egy ismétlés rendszerint segít. Szükség esetén ne habozzon tollat és papírt ragadni, mivel néha bizonyos ajakmozdulat-kombinációkat nehéz felismerni. Az üzenet közlése, átadása fontosabb, mint a felhasznált eszköz.

Használjon pantomimot, testbeszédet és arckifejezéseket, hogy kiegészítse a kommunikációt. Egy életszerű szónokot mindig sokkal érdekesebb szemlélni és könnyebb megértetni.

Legyen a siket emberhez udvarias beszélgetés közben. Ha csöng a telefon, vagy valaki kopog az ajtón, kérjen bocsánatot a siket személytől és közölje vele, hogy felveszi a telefont, vagy válaszol a kopogásra. Ne vegye semmibe a siket személyt és ne folytassa a beszélgetést valakivel, miközben ő várakozik.

Használjon kiegészítendő kérdéseket, amelyek hosszabb választ igényelnek, minthogy csak "igen" vagy "nem". Ne feltételezze, hogy a siket ember megértette az Ön közlését, ha bólogat a fejével. Egy kiegészítendő kérdésre adott felelet viszont bizonyíthatja az Ön információinak sikeres átadását

Oldal: Interakció az egészségügyi ellátásban 21. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat