Egészségmegőrzés- egészségfejlesztés- egészségnevelés
kidolgozott 24. tétel
30 éves túlsúlyos nőbeteg keresi fel a szakrendelőt. Túlhajszolt életmódja miatt rendszertelenül és egyoldalúan táplálkozik. Napi 5 csésze kávét iszik és egy doboz cigarettát szív el. Kb. 2-3 napja szívtáji panaszai és gyakori rosszullétei vannak. Gyakran fáj a feje és szédül. Tájékoztassa a beteget a fennálló problémák megoldásának lehetőségéről: Egészséget befolyásoló tényezők, a túlsúly, mint rizikótényező, az egészség fenntartása és a környezet összefüggése, egészséges életvezetés, munkahelyi ártalmak, a munkahelyi légkör hatása a szervezetre, a helyes táplálkozás összeállításának szempontjai, az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend összeállítása 2 napra
Egészséget befolyásoló tényezők
Külső tényezők:
- természeti környezet: éghajlat, levegő, ivóvíz
- társadalmi környezet: élet és munkakörülmények
- életkörülmények: kereset, lakás és táplálkozási viszonyok
- egészséges és biztonságos munkakörülmények
Belső tényezők:
- örökletes adottságok
1. Életmód: munka, munkaviszony, táplálkozás, mozgás, lakásviszonyok, jövedelem, település viszonyok, pihenés,szórakozás
2. Biológiai adottságok
- genetikai meghatározottság (alkat, személyiségjegyek, idegrendszer, öröklött betegségek (cukorbetegség), betegségre való hajlam (szív és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, cukorbetegség)
3. Környezet
a) Természeti környezet hatása
Fizikai: sugárzás, hőhatás: égés, fagyás, zajhatás, légnyomás
Kémiai: élelmiszerek útján, műanyagok, ipari kemizációk (pl. mosószerek), levegő szennyezettség (CO, savas eső)
Biológiai: növény, állatvilág, ivóvíz, talajviszonyok (műtrágya, vírus, bacilus)
b) Társadalmi környezet hatása
Mikrokörnyezet: család, barátok, osztály, munkahely, lakás, kereseti viszonyok
Makrokörnyezet: szervezetek (pl. kórház), intézmények (iskola, kórház), magyar népesség
Túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában
Kialakulása
- táplálkozási hiba: zsíros étel, minőség és mennyiségbeli hiba, rossz időben
- alkati tényezők
- mozgáshiány
- rendszertelen táplálkozás
- pajzsmirigy alulműködése
- hormonális ok
A túlsúly, mint rizikótényező (kockázati tényező)
a) Szív és érrendszer
- megterheli a keringéstà szaporább szívverés
- növeli az érelmeszesedés kockázatás, az érszűkületet, magas vérnyomást, agyvérzést
- nő az infarktusos megbetegedések aránya
- az ischaemiás szívbetegségek száma nő
b) Légzőrendszer
- megterheli, rontja a légzésfunkciót
c) Mozgásrendszer
- terheli a gerincet
- terheli a csont és izomrendszert, főleg a végtagokat
- gyakoribb a trombózis kialakulása, a keringés lassulása és a mozgásszegény életmód miatt
d) Neuroendokrin rendszer (belső elválasztású mirigyek rendszere)
- cukorbetegség kialakulásnak kockázata
Egészséges életvezetés
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.
Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely, munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.
Egészségnevelés: egészséges életmódhoz szükséges tudást ad. Az életmódunk, táplálkozásunk, munkahelyünk szerepet játszik a betegségek kialakulásában.
Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása.
Ha káros szokásaink vannak túlsúlyban, (egészségünk érdekében) célszerű változtatni életvitelünkön. A jó életminőség jellemzője a megfelelő testi-lelki harmónia.
A munkakörülményeket meghatározó tényezők közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett, azaz az egészségre még nem káros értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki.
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.
Az emberi szervezet általában rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott munkához és annak környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól, egészségi, pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan meghatározhatók. E határon túl a szervezet már nem képes tovább védekezni, ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a foglalkozási betegség.
A foglalkozási ártalmak csoportosítása:
- fizikai terhelésből eredő ártalmak,
- a munkafolyamat pszichikai hatása;
- az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés);
- munkahelyi klíma;
- fizikai ártalmak:
- zajártalom,
- rezgések (vibráció) okozta ártalom,
- sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak;
- vegyi ártalmak;
- fertőzési ártalmak;
- porártalmak.
A munkahelyi légkör is nagy hatással van egészségünkre. Stressz hatására a szervezetben felszabadulnak a stresszhormonok, gyorsabban ver a szívünk, sőt az izmaink is megfeszülnek. Ez napi szinten, vagyis tartós stressz esetén, a szervezetet folyamatos készenléti állapotra készteti, ezáltal megnő a különféle betegségekre való hajlam. Sok esetben a munkahelyi stressz következtében alakul ki a depresszió, a fejfájás, az ingerlékenység, az álmatlanság, az idegösszeomlás vagy a gyomorfekély.
Az életmódváltás nem túl könnyű feladat, akaraterő, kitartás, erő kell hozzá.
Az egészséges táplálkozás szempontjai
- Változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket.
- Együnk kevésbé zsíros ételeket! Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülő foglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást
- Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat.
- Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk.
- Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.
- Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget.
- Asztalunkra mindig kerüljön rozs-, vagy teljes kiőrlésű kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a rizs, esetleg a tészta helyett.
- Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban együnk.
- A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyag-felhasználását. Egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk.
Kalóriaszegény Étrend 2 napra:
Reggeli: 1 bögre gyümölcstea mézzel, májkrém (40 gramm), bakonyi barna kenyér 2 szelet, retek
Tízórai: 1 nagyobb alma
Ebéd: Zöldségleves, Natúr sertésszelet (karaj), Kefires tökfőzelék, bakonyi barna (1 szelet), 100% grapefruitlé (3 dl)
Uzsonna: Őszibarack befőtt (200g)
Reggeli: 1 bögre mézes tea, sajt (4 dkg), margarin, korpás kenyér (2 szelet), paprika
Tízórai: 1 banán, 1 kisebb alma
Ebéd: Szárnyas gulyás, Káposztás kocka
Uzsonna: 100% gyümölcslé (2 dl), pulykamell sonka (2 szelet), margarin, jégcsapretek
Vacsora: Tükörtojás (1 db), Parajfőzelék, graham kenyér (1 szelet)