Egészségügyi tananyagok mindenkinek

“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”


Interakció az egészségügyi ellátásban

2. kidolgozott tétel


Munkahelyén az egyik beteg/kliens megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak róla hozzátartozóinak. Tájékoztassa munkatársait az adatvédelmi szabályokról! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: a jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok, jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és titoktartásra, adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdekű adatok nyilvánossága, családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom

 

A jog fogalma


Azoknak a magatartási szabályoknak (jogszabályoknak) az összessége, amelyeket a legerősebb társadalmi hatalom, az állam szankcionál, s amelyek érvényesülését végső fokon az állami kényszer biztosítja.

(Az állam szankcionáltság és kikényszeríthetőség az a differencia, amely a jogot más társadalmi szabályoktól, például az erkölcstől, elhatárolja.


A jogalkotás lépései


1. Törvénykezdeményezés

-         kormány, képviselők, köztársasági elnök


2. Kodifikációs bizottságok létrehozás

-         feladata a törvényjavaslatok kidolgozása


3. A jogalkalmazói gyakorlat megismerése

4. A jogalkotási apparátus létrehozása

-         a kormány elé terjesztik a javaslatot


5. A pártoknak a befolyása (közakarat képviselése)

6. Korporativizmus (társadalmi és érdekképviseleti szervek bevonása)

7. Közvetlen részvétel (népszavazás)


Emberi és állampolgári jogok


  1. Jog az élethez, az emberi méltóssághoz.
  2. Jog a szabadságra, a személyi biztonságra.
  3. A jogképesség
  4. A bíróság előtt mindenki egyenlő (pártatlan, független, nyilvános)
  5. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához val jogot is.
  6. A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
  7. A gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadsága
  8. Szabad véleménynyilvánítás
  9. A békés gyülekezés joga és annak szabad gyakorlása
  10. A törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.
  11. Egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjeszteni az illetékes állami szerv felé.
  12. A férfiak és nők egyenjogúsága polgári, politikai, gazdasági, kulturális és szociális értelemben.
  13. Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges.
  14. Senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani.
  15. z országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
  16. A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog.
  17. A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog.
  18. A szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén, a megélhetésükhöz szükséges ellátásra való jog.
  19. A művelődéshez való jog.



Egészségügyi törvény


Szabályozza: 1997. évi CLIV. Törvény


A betegek jogai:

o       Az orvosi titoktartáshoz való jog

o       Az egészségügyi ellátáshoz való jog

o       Az emberi méltóssághoz való jog

o       A kapcsolattartás joga

o       A gyógyintézet elhagyásának joga

o       A tájékozódáshoz való jog

o       Az önrendelkezéshez való jog

o       Az ellátás visszautasításának joga

o       Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga


I. Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogai:

-         az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek a beteg személyes adatait csak az arra jogosulttal közölhetik, azt bizalmasan kezelhetik.

-         vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, kiknek részvétele szükséges, illetve akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárul

-         vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy beleegyezése nélkül mások ne láthassák, ne hallhassák

-         nyilatkozhat arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás



A beteg hozzájárulása hiányában is közölni kell egészségügyi adatai, ha:

-         A törvény elrendeli

-         Mások életének, testi épségének és egészségégének védelme szükségessé teszi

-         Az adatok ismeretének hiánya egészségi állapotának rosszabbodásához vezethet (az ápolást, gondozást végző személlyel kell közölni)


A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, mely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Ennek keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e  eü-i  ellátást igénybe venni, ill. annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, és melyeket utasít vissza.

A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálást és kezelését érintő döntésekben részt vegyen, belegyezését bármikor visszavonhatja.

 

A titoktartási kötelezettség nem csupán jogi norma, hanem olyan morális előírás, amely már évszázadokkal ezelőtt, jóval az adatvédelmi intézmények kialakulása előtt is az orvosi szakma lényegéhez tartozott – már a hippokratészi eskü is tartalmazta.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy a jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

 

Adatvédelem


Szabályozza: 1992. évi LXIII. Törvény


A személyes adatok védelme

Személyes adat bármely természetes személlyel kapcsolatba hozható adat.

 

Közérdekű adatok nyilvánossága:


Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adat, pl.:

-         állami és önkormányzati költségvetés és annak végrehajtása

-         az állami és önkormányzati vagyon kezelése

-         közpénzek felhasználása


A közérdekű adatok nyilvánosak, kivéve azokat, amelyeket állami vagy szolgálati titokká nyilvánítottak, vagy amelyeket a törvény korlátoz, pl.:

-         honvédelmi

-         nemzetbiztonsági

-         bűnüldözési vagy bűnmegelőzési

-         központi/pénzügyi vagy devizapolitikai

-         külügyi kapcsolatok

-         nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok


A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be.

A dokumentumról, dokumentum részről az igénylő másolatot kaphat.

A meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

 

Személyes adat akkor kezelhető, ha:

-         ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

-         azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli

 

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

-         felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes

-         pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek

-         tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani


A személyes adatot törölni kell:

-         az érintett kéri

-         az hiányos vagy téves

-         a kezelése jogellenes

-         az adatkezelés célja megszűnt vagy határideje lejárt

-         azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte


7. Az érintett tiltakozhat személyes adatainak törlése ellen, ha:

-         a személyes adatok kezelése kizárólag az adatkezelő, vagy az adatátvevő jogának érvényesítéséhez szükséges

-         a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás, tudományos kutatás céljára történik

-         a tiltakozás jogának gyakorlását törvény lehetővé teszi

 

Családjog


Szabályozza: 1952. évi IV. törvény


I. Alapelvei:

  • A házasság és a család védelme
  • A házastársak egyenjogúsága
  • A kiskorú gyermekek érdekeinek elsődlegessége
  • Az érdekek összhangjának biztosítása és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve (tisztesség, jóhiszeműség, együttműködés)

 II. A házasság

Fogalma:

A felek: egy nő és egy férfi

Ki előtt: állami hatóság

Hogyan: személyesen

Mi módon: személyesen megjelennek az anyakönyvezető előtt, és akaratukat kölcsönösen kifejtik (kölcsönösen kifejezett nyilatkozattal)

Joghatásai: személyi (együttélési) és vagyoni (közös ház, autó)

 

1895. október 1. óta az Állami Anyakönyvezető előtt kötött házasság érvényes.

A házasság létrejöttéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén házasság egyáltalán nem jön létre)

-         anyakönyvezető közreműködése

-         a házasulók személyes jelenléte

-         a házasságkötésre irányuló kölcsönös akaratnyilatkozat


A házasság érvényességéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén a házasság létrejön, de érvénytelenné nyilvánítható)

-         a házasulók együttes jelenléte

-         az anyakönyvezető hivatalos minőségben járjon el


A házasság érvényességét nem érintő alaki kellékek: (megtartásukat a törvény megköveteli, de elmulasztásukat nem tekinti olyan súlyosnak, hogy a házasság érvényességét tagadná meg jogkövetkezményként.


A család


Fogalma: egymással együttműködésben, szeretetben, szolidaritásban álló, egymásra utalt és egymásért felelősséget vállaló személyeknek, tartós személyi és vagyoni közössége.


Funkciói, feladatai:


a) Érzelmi közösség

-         tagjait szerette és egymás iránti szolidaritás köti össze


b) Utódok világra hozatala és felnevelése


c) Közösségi kapcsolatra nevelés

-         nélkülözhetetlen szocializációs feladatot tölt be


d) Gazdasági közösség:a családtagok közösen oldják meg élelmezési, ruházkodási, lakás beszerzéseiket, kulturális szükségleteiket


e) Erkölcsi- kulturális nevelés:igyekszik megőrizni, közvetíteni és hagyományozni az elődök értékeit


f) Szociális gondozás, ellátás

Alapja:

-         a gyermek önmagában életképtelen

-         az ifjú még nem tud önállóan javakat szerezni

-         az idős ember gondozásra, ápolásra szorul


g) A férfi és a nő nemi életének elismert helye


h) Érdekképviselet, érdekérvényesítés a társadalomban

-         a szülők képviselik kiskorú gyermekük érdekeit

-         a házastársak adott esetben egymásügyében eljárnak, képviselik egymást






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 573
Tegnapi: 271
Heti: 1 536
Havi: 8 743
Össz.: 4 887 992

Látogatottság növelés
Oldal: Interakció az egészségügyi ellátásban 2. tétel
Egészségügyi tananyagok mindenkinek - © 2008 - 2024 - egeszsegugy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »