Interakció az egészségügyi ellátásban
2. kidolgozott tétel
Munkahelyén az egyik beteg/kliens megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak róla hozzátartozóinak. Tájékoztassa munkatársait az adatvédelmi szabályokról! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: a jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok, jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és titoktartásra, adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdekű adatok nyilvánossága, családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom
A jog fogalma
Azoknak a magatartási szabályoknak (jogszabályoknak) az összessége, amelyeket a legerősebb társadalmi hatalom, az állam szankcionál, s amelyek érvényesülését végső fokon az állami kényszer biztosítja.
(Az állam szankcionáltság és kikényszeríthetőség az a differencia, amely a jogot más társadalmi szabályoktól, például az erkölcstől, elhatárolja.
A jogalkotás lépései
1. Törvénykezdeményezés
- kormány, képviselők, köztársasági elnök
2. Kodifikációs bizottságok létrehozás
- feladata a törvényjavaslatok kidolgozása
3. A jogalkalmazói gyakorlat megismerése
4. A jogalkotási apparátus létrehozása
- a kormány elé terjesztik a javaslatot
5. A pártoknak a befolyása (közakarat képviselése)
6. Korporativizmus (társadalmi és érdekképviseleti szervek bevonása)
7. Közvetlen részvétel (népszavazás)
Emberi és állampolgári jogok
Egészségügyi törvény
Szabályozza: 1997. évi CLIV. Törvény
A betegek jogai:
o Az orvosi titoktartáshoz való jog
o Az egészségügyi ellátáshoz való jog
o Az emberi méltóssághoz való jog
o A kapcsolattartás joga
o A gyógyintézet elhagyásának joga
o A tájékozódáshoz való jog
o Az önrendelkezéshez való jog
o Az ellátás visszautasításának joga
o Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
I. Az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogai:
- az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek a beteg személyes adatait csak az arra jogosulttal közölhetik, azt bizalmasan kezelhetik.
- vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, kiknek részvétele szükséges, illetve akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárul
- vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy beleegyezése nélkül mások ne láthassák, ne hallhassák
- nyilatkozhat arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás
A beteg hozzájárulása hiányában is közölni kell egészségügyi adatai, ha:
- A törvény elrendeli
- Mások életének, testi épségének és egészségégének védelme szükségessé teszi
- Az adatok ismeretének hiánya egészségi állapotának rosszabbodásához vezethet (az ápolást, gondozást végző személlyel kell közölni)
A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, mely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Ennek keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e eü-i ellátást igénybe venni, ill. annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, és melyeket utasít vissza.
A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálást és kezelését érintő döntésekben részt vegyen, belegyezését bármikor visszavonhatja.
A titoktartási kötelezettség nem csupán jogi norma, hanem olyan morális előírás, amely már évszázadokkal ezelőtt, jóval az adatvédelmi intézmények kialakulása előtt is az orvosi szakma lényegéhez tartozott – már a hippokratészi eskü is tartalmazta.
A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy a jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.
Adatvédelem
Szabályozza: 1992. évi LXIII. Törvény
A személyes adatok védelme
Személyes adat bármely természetes személlyel kapcsolatba hozható adat.
Közérdekű adatok nyilvánossága:
Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adat, pl.:
- állami és önkormányzati költségvetés és annak végrehajtása
- az állami és önkormányzati vagyon kezelése
- közpénzek felhasználása
A közérdekű adatok nyilvánosak, kivéve azokat, amelyeket állami vagy szolgálati titokká nyilvánítottak, vagy amelyeket a törvény korlátoz, pl.:
- honvédelmi
- nemzetbiztonsági
- bűnüldözési vagy bűnmegelőzési
- központi/pénzügyi vagy devizapolitikai
- külügyi kapcsolatok
- nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok
A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be.
A dokumentumról, dokumentum részről az igénylő másolatot kaphat.
A meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.
Személyes adat akkor kezelhető, ha:
- ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
- azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli
A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
- felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes
- pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek
- tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani
A személyes adatot törölni kell:
- az érintett kéri
- az hiányos vagy téves
- a kezelése jogellenes
- az adatkezelés célja megszűnt vagy határideje lejárt
- azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte
7. Az érintett tiltakozhat személyes adatainak törlése ellen, ha:
- a személyes adatok kezelése kizárólag az adatkezelő, vagy az adatátvevő jogának érvényesítéséhez szükséges
- a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás, tudományos kutatás céljára történik
- a tiltakozás jogának gyakorlását törvény lehetővé teszi
Családjog
Szabályozza: 1952. évi IV. törvény
I. Alapelvei:
II. A házasság
Fogalma:
A felek: egy nő és egy férfi
Ki előtt: állami hatóság
Hogyan: személyesen
Mi módon: személyesen megjelennek az anyakönyvezető előtt, és akaratukat kölcsönösen kifejtik (kölcsönösen kifejezett nyilatkozattal)
Joghatásai: személyi (együttélési) és vagyoni (közös ház, autó)
1895. október 1. óta az Állami Anyakönyvezető előtt kötött házasság érvényes.
A házasság létrejöttéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén házasság egyáltalán nem jön létre)
- anyakönyvezető közreműködése
- a házasulók személyes jelenléte
- a házasságkötésre irányuló kölcsönös akaratnyilatkozat
A házasság érvényességéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén a házasság létrejön, de érvénytelenné nyilvánítható)
- a házasulók együttes jelenléte
- az anyakönyvezető hivatalos minőségben járjon el
A házasság érvényességét nem érintő alaki kellékek: (megtartásukat a törvény megköveteli, de elmulasztásukat nem tekinti olyan súlyosnak, hogy a házasság érvényességét tagadná meg jogkövetkezményként.
A család
Fogalma: egymással együttműködésben, szeretetben, szolidaritásban álló, egymásra utalt és egymásért felelősséget vállaló személyeknek, tartós személyi és vagyoni közössége.
Funkciói, feladatai:
a) Érzelmi közösség
- tagjait szerette és egymás iránti szolidaritás köti össze
b) Utódok világra hozatala és felnevelése
c) Közösségi kapcsolatra nevelés
- nélkülözhetetlen szocializációs feladatot tölt be
d) Gazdasági közösség:a családtagok közösen oldják meg élelmezési, ruházkodási, lakás beszerzéseiket, kulturális szükségleteiket
e) Erkölcsi- kulturális nevelés:igyekszik megőrizni, közvetíteni és hagyományozni az elődök értékeit
f) Szociális gondozás, ellátás
Alapja:
- a gyermek önmagában életképtelen
- az ifjú még nem tud önállóan javakat szerezni
- az idős ember gondozásra, ápolásra szorul
g) A férfi és a nő nemi életének elismert helye
h) Érdekképviselet, érdekérvényesítés a társadalomban
- a szülők képviselik kiskorú gyermekük érdekeit
- a házastársak adott esetben egymásügyében eljárnak, képviselik egymást