Egészségnevelés célja, feladata, intézményrendszere
Célja: az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul.
Feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányul, sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magába foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, szokások kialakítását. Fontos, hogy az egyén interorizálja (beépítse) ezeket.
Fő területei:
Területei:
a) Szomatikus:
- higiénés nevelés
- betegségek elkerülése
- baleset megelőzés
- elsősegélynyújtás
- táplálkozás
- önvizsgálat, önszűrés
b) Pszichés:
- egészséges életvezetés (napirend, életrend)
- stressz elhárítás
- érzelmi nevelés
- akarati nevelés
- relaxáció
c) Szociálhigiéne:
- kedvező társas miliő
- kommunikációs nevelés
- szociális háló
Intézményrendszere:
- megyei ÁNTSZ egészségnevelési osztálya
- Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (művelődési otthonok, tömegkommunikáció, nevelési- oktatási intézmények)
Egészségnevelés, mint tudomány
Az orvostudományok és a társadalomtudományok kölcsönhatásával alkot új területet. Az elmélet és a gyakorlat dialektikus egysége.
Gyűjti, kutatja, rendszerezi az egészség megvédésére, fejlesztésére, visszaszerzésére vonatkozó ismereteket. Kiemelt szerepe van a példának: hitelesség.
Mindennek alapja a személyes kontaktus, amelynek alapfeltételei:
- kölcsönös bizalom
- feltétel nélküli elfogadás
- empátiás és kommunikációs készség
- segítő közreműködés
Egészségnevelés színterei, intézményei
1. Egészségügyi intézmények:
- Fekvőbeteg intézmények és egyéb gyógy intézmények: kórház, hospice
- Járó beteg intézmények: szakrendelő, tanácsadó, háziorvosi rendelő)
- Iskolaorvosi szolgálat
- ÁNTSZ
- Gyógyszertárak
2. Társadalmi és tömegszervezetek
- Vöröskereszt, feladatai: egészségnevelés, elsősegélynyújtás, családvédelem, környezetvédelem, véradó mozgalom, polgári védelem, ifjúsági vöröskeresztes munka
3. Oktató, nevelő intézmények: bölcsőde, óvoda, iskola
Egészséges életvezetés
Életmód: egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összessége.
Életvitel, életvezetés: az életmód elemeinek alkalmazásaà változik az élet folyamán
Napirend: adott napra a tevékenység időbeni beosztása
Hibák az életvezetésben:
- rendszertelen életmód
- elhízás
- gyógyszerfogyasztás
- ruházkodás
- élvezeti szerek fogyasztása
- mozgás szegény életmód
- higiénés mulasztások